Egyre több közel-keleti ország kénytelen visszafogni a termelését, amelynek a helyreállítása és az újraindítása hetekig is eltarthat. Az olajárak hétfőn átlépték a 100 dolláros szintet, s a drágulásnak csak az vethet véget, ha újra hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros – írta a Világgazdaság.
Az olajpiac egyre inkább azzal számol, hogy a Hormuzi-szoros blokádja nem oldódik meg gyorsan. Ennek hatására hétfő hajnalban kilőttek az árak: a drágulás rövid időre a 30 százalékot is megközelítette, majd reggelre 15 százalék körülire mérséklődött.
A Brent hordónkénti ára átlépte a 100 dolláros lélektani határt, amire az orosz–ukrán háború óta nem volt példa. A feszültséget az is növeli, hogy több Öböl menti ország csökkentette a kitermelését, miközben a blokád miatt a kitermelt olajat nehéz elszállítani, így a tárolók gyorsan telnek. Szaúd-Arábia ugyan próbálja a szállítmányokat a Vörös-tenger felé terelni, de szakértők szerint ez csak részleges megoldás.
A növekvő energiapiaci kockázatok miatt a G7 pénzügyminiszterei hétfőn arról tárgyalnak, hogy közösen dobjanak piacra stratégiai olajtartalékokat. A lépést a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálhatná. Eközben Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei hatalomra kerülése és az izraeli csapások tovább növelik a bizonytalanságot.
A 100 dollár feletti olajár világszerte növelheti az inflációt: drágulhat a szállítás, az ipari termelés és az élelmiszerek is. A Hormuzi-szoroson naponta hatalmas mennyiségű olaj halad át, így egy tartós blokád súlyos ellátási zavarokat okozhat. A katari energiaminiszter már a 150 dolláros olajár lehetőségét sem zárta ki. Közben a világ legnagyobb LNG-termináljának számító Rasz Laffan leállítása és a gázárak emelkedése tovább növeli a globális energiaválságtól való félelmeket.



