A kutatások azt mutatják, hogy 30 éves kora után mindenki évtizedenként legalább 1 centiméterrel lesz kisebb.
Hirdetés
Egy ember tehát az élete során körülbelül 5-7 centimétert is veszíthet a magasságából. Mégis mi ennek az oka? Összegyűjtöttük:
Az életkor előrehaladtával az ínszalagok veszítenek rugalmasságukból, ami gyakran a lábfej boltozatának csökkenéséhez vezet. Lehet, hogy valakinek fiatalon még nincs lúdtalpa, de 35 éves kora után már előfordulhatnak különböző lábproblémák. Például a lábfej laposabbá válik, és ezáltal alacsonyabbnak tűnünk, még akkor is, ha ez nem túlzott változás. Legtöbbször azonban nem a lábfej változása a fő oka annak, hogy egyre alacsonyabbak leszünk. De más, az életkorral kapcsolatos tényezőkkel együtt elég jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban.
Minél többet sportol valaki, annál kisebb a valószínűsége, hogy a csontelváltozások 50 éves koruk előtt érintik. Leginkább azok a veszélyeztetettek, akiknek az élete a számítógép képernyője előtt zajlik. Figyelnünk kell arra is, hogy mit teszünk a tányérunkra. Fontos, hogy odafigyeljünk a vitaminok folyamatos pótlására és arra, hogy a szervezetünknek milyen alapvető ásványi anyagokra van szüksége. Biztos, hogy nincs tápanyaghiányunk? Tegyük félre a lustaságot és évente egyszer menjünk el egy átfogó kivizsgálásra, hogy szervezetünk – korunkhoz képest – a lehető legjobb állapotban legyen.
Az egyik legnagyobb probléma a modern ember életében a testtartás. Leggyakrabban már gyermekkorunktól kezdve kísért bennünket, különösen, ha a sport soha nem volt része az életünknek. A gerinc problémáinak kijavítása pedig nem könnyű, egyes esetekben pedig lehetetlen. Az izmok gyorsan megszokják a helytelen működést, ami túlterhelést és helytelen súlyelosztást okoz. Ehhez jönnek még a csontszövet életkorral összefüggő változásai. Nem meglepő, hogy a testmagasságunk ezek miatt a tényezők miatt csökken.
A korral a testrendszerünk működése korlátozódik. Ennek következtében csökken az izomtömegünk, amit a tudósok szarkopéniának neveztek el. Innen ered az a gyengeség is, amelyet az emberekek 50-60 éves koruk után kezdenek tapasztalni. Egy súlyos betegség is kiváltó okként szolgálhat, a szarkopénia pedig már szövődményként jelentkezik. Leggyakrabban azok szembesülnek ezzel az állapottal, akik szív- és érrendszeri vagy onkológiai betegségekkel küzdenek. Az izomgyengeség egyszerűen megakadályozza, hogy az ember túl sokáig egyenesen tartsa a hátát.
