Az Economist számításai szerint az Európában jelentős mértékben emelkedő energiaárak miatt az elmúlt télen akár 68 000 haláleset lehetett. Ez magasabb szám, mint amit a koronavírus-járvány követelt magának abban az időszakban.
A lap azt írja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában, elvágta az Európa felé irányuló gázszolgáltatást, amivel elérte, hogy jelentősen megnövekedjenek a lakossági energiaárak: a két évvel korábbihoz képest ezen a télen az elektromosság 69, a gáz 145 százalékkal drágult.
A magas energiaárak emberéletekbe kerülhetnek, mert ha az emberek nem tudják vagy akarják megfelelően felfűteni a lakásaikat, a hideg növeli a szív és a tüdő megbetegedéseinek kockázatát.
Mindezt egy modell segítségével derítették ki. A 2015 és 2019 közötti halálozási adatokat hasonlították össze a mostani téliekkel. 28 vizsgált európai országban úgy találták, hogy a várt adatoknál 149 ezerrel többen haltak meg 2022 novembere és 2023 februárja között, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent.
A halálesetek növekedésében, több tényező is közrejátszott. 2020 márciusa és 2022 szeptembere között a többlethalálozás 79 százalékáért nevezték meg a koronavírust felelősnek, míg a legutóbbi télen csak a 40 százalékáért.
Az Economist modellje számolt az egyes országok demográfiai adataival, az energiaárakkal és a korábbi télen tapasztalt koronavírus miatt halálesetek számával is.
Úgy vélik, hogy kilowattóránként 0,1 eurónyi (kb. 40 forintnyi) áramár-emelkedés 2,2 százalékkal növeli egy ország heti halálozási adatait. Így számolva kijelentik: ha az áram ára megegyezett volna a 2020-as árakkal, 68 ezerrel kevesebb haláleset mutatott volna a modell.
