Kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverrel, amelyek azonnal elpusztíthatják és sugárzásnak tehetik ki az emberi településeket. Az emberi történelemben azonban csak kétszer vetették be őket: pontosan 80 évvel ezelőtt, amikor a technológia még kezdetleges volt, és egyetlen ország birtokában állt.
1945. augusztus 6-án az Egyesült Államok atombombát dobott Hirosimára, vélhetően a japán kapituláció felgyorsítása érdekében. Az Enola Gay nevű amerikai bombázó 9 700 fontos bombát dobott, amely mintegy 600 méter magasan robbant fel, hatalmas gombafelhőt alkotva és a várost közel 4000 Celsius-fokos hővel égetve. A robbanás és a sugárzás következtében az év végére körülbelül 140 000 ember vesztette életét.
Három nappal később a második bomba Nagaszakira hullott, további 70 000 halálos áldozatot követelve. A két város elpusztítása után Japán néhány nappal később megadta magát, véget vetve évtizedes kegyetlen hódításának. A bombázások azonban egy félelmetes új korszakot is bejelentettek, amelyben az emberi találékonyság halált és pusztítást idézhet elő eddig elképzelhetetlen mértékben.
A lebombázott Hirosima újjáépítése után a város a béke hirdetésének szentelte magát. Az atombomba-túlélők a nukleáris fegyverek nélküli világért kampányolnak. Nyolcvan évvel később azonban ez az álom halványul. Japán három szomszédja – Oroszország, Kína és Észak-Korea – nukleáris hatalom, és Tokió az amerikai nukleáris ernyőre támaszkodik. A Csendes-óceán térségében növekvő feszültségek és a nukleáris pusztítás első kézből származó emlékeinek csökkenése miatt egyre többen kérdőjelezik meg Japán feltétel nélküli békepárti elköteleződését.
Miért lett Japán pacifista a háború után?
Az amerikaiak kényszerítették rá. A Japán Birodalmi Hadsereg brutális hódításai, a Pearl Harbor elleni támadás és az ifjúság feláldozása miatt az amerikai győztesek biztosították, hogy Japán soha többé ne háborúzzon. Az amerikai megszállás alatt született „békealkotmány” örökre elutasította a háborút; a 9. cikk értelmezése szerint Japánnak soha nem lehet offenzív katonai ereje.
Cserébe az Egyesült Államok megígérte Japán védelmét. A biztonsági egyezmény alapján Japán a nukleáris elrettentés elvéből is részesül, amely szerint az első támadás veszélye a nukleáris megtorlás miatt visszatartó erőként hat.
Miért van mégis hadserege Japánnak?
Az alkotmányos korlátozások miatt a japán hadsereget Önvédelmi Erőknek nevezik. Nem vehet részt nemzetközi konfliktusokban, ám ez nem akadályozta meg Japánt abban, hogy növelje fegyverarzenálját a kínai és más szomszédos fenyegetések ellen. Ha a költségvetési növekedés folytatódik, Japán hamarosan a világ élvonalába kerül katonai kiadásokban. A modern fegyverzetet hivatalosan védelemre szánják, bár a globális katonai szerepről folytatott vita egyre élénkebb.
Mit gondolnak a japánok az újrafegyverkezésről?
Az idősebb generáció aggódik a pacifizmus csökkenése miatt, míg a fiatalok nyitottabbak. Az újrafegyverzés támogatóinak véleménye szerint Japánt nem lehet örökké védelmi helyzetben tartani, különösen a Csendes-óceán térségében növekvő fenyegetések közepette. Japánnak területi vitái vannak Kínával, Oroszországgal és a két Koreával is – írja a New York Times.
A Nippon Kaigi ultranacionalista politikai csoport, amely a 9. cikk módosítását szorgalmazza, jelentős támogatást élvez a kormányzó Liberális Demokratikus Párt képviselői körében. Az egykor elképzelhetetlennek tartott alkotmánymódosítás ma már politikai téma.
És a nukleáris fegyverek?
A Nihon Hidankyo nevű atombomba-túlélőket képviselő szervezet tavaly Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyvermentes világért folytatott kampányáért. Japán azonban soha nem írta alá a Nukleáris Fegyverek Tilalmáról szóló Egyezményt. 2023-ban Fumio Kishida, akkor japán miniszterelnök (családja Hirosimából származik), a G7-csúcstalálkozón a nukleáris elrettentést támogató nyilatkozatot adott ki. Kishida álláspontja azt tükrözi, hogy bár a nukleáris fegyverek veszélyesek, a valós világ megköveteli a visszatartást és a megerősített védelmet.
