A háború következményei eddig semmilyen hatással nem voltak a munkaerőpiacra, az elszálló energiaköltségek azonban egyes területeken átmeneti leállásokhoz vezethetnek, ami a foglalkoztatást is befolyásolhatja; kérdés, hogy a kormányzati munkahelyvédelmi program mennyiben képes tompítani a negatív hatásokat.
A KSH jelentése szerint augusztusban a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 713 ezer volt, harmadik hónapja maradt 4,7 millió felett. A június-augusztusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,7 milliót, 4 millió 711 ezret tett ki, egy év alatt 52 ezerrel nőtt, 13 ezerrel emelkedett az előző háromhónapos időszak óta. Augusztusban 177 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt. A június-augusztusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent. Az előző háromhónapos időszakhoz képest a munkanélküliek száma a hibahatárhoz közeli 6 ezerrel emelkedett a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal magasabb lett.
A háború eddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra – állapította meg az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az év első felében tovább fokozódott az akut munkaerőhiány, a következő hónapokban viszont az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek, ami elbocsátásokat válthat ki. Hangsúlyozta azonban, hogy a kormány munkahelyvédelmi programot tervez az érintett szolgáltatói ágazatokban, míg a termelésben, az ipar területén működő vállalkozásokat az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos átvállalásával igyekszik támogatni. Kérdés, hogy a tervezett támogatások, illetve a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni a negatív hatásokat – vetette fel a bankholding szakértője.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jövő év közepétől újra csökkenhet. Suppan Gergely szerint idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, és jövőre ismét 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, de a júniusi mélyponthoz képest már minimális növekedést mutat. A magyar munkanélküliségi ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, várhatóan a rangsor 5-6. helyén áll majd.
Megállapította, a munkaerőpiacot tehát továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi, és sok területen van munkaerőhiány is. A kiindulási helyzet tehát kedvező, ugyanakkor a következő időszak az energiaárak elszabadulása miatt a foglalkoztatás szempontjából is erőteljes kockázatokat rejt, figyelmeztetett. Mivel a munkahelyek egy része a megnövekedett költségek miatt megszűnhet, ezért a foglalkoztatás is csökken. Ezt a hatást az üres álláshelyek magas száma mellett a kormányzat által bevezetni kívánt programok is mérsékelni tudják némileg – tette hozzá Regős Gábor.
MTI