Dr. Tárnoki Ádám Domonkos és dr. Tárnoki Dávid László radiológusok 2007-ben hozták létre a magyar Ikerregisztert. Az iker ikerkutatók egy- és kétpetéjű ikerpárok bevonásával többek között azt vizsgálják, hogy egyes betegségek vagy függőségek kialakulásában milyen mértékben felelősek a genetikai tényezők, illetve a környezeti hatások. Kutatásaik során egyedülálló felfedezéseket tettek, idén tavasszal pedig megjelent a világ első, angol nyelvű ikerkutatás szakkönyve is, amelyben szerkesztőként közreműködve, a szakma legelismertebb képviselőivel összegzik a vizsgálatok eredményeit.
– Az ikreket önmagában csodálják az emberek, arra meg pláne felkapják a fejüket, ha iker ikerkutatókról beszélünk. Önök miként élik meg ezt a nagy figyelmet?
– Nagy ritkaság a világon iker ikerkutatónak lenni. Az ISTS (International Society for Twin Studies) alapítói a Keith ikrek, akik nagyon örültek a 2012 évben történt találkozásunkkor, amikor kiderült, hogy nincsenek egyedül. Azóta sajnos egyikük már nem él, de biztosan örömükre szolgál, hogy az ISTS elnöke és titkára újra iker a mi személyünkben. Azért is különleges ez a helyzet, mivel a kutatásban résztvevő ikrekkel könnyebben szót tudunk érteni és ezzel rávenni őket, hogy vegyenek részt a vizsgálaton.
-Az ikrek személyisége – főként egypetéjű ikreknél – sok esetben hasonló, illetve közös az érdeklődési körük is. Ennek köszönhető, hogy mindketten a radiológusi pályát választották?
– Igen, vélhetően ez is befolyásolta. Édesanyánk is orvos (háziorvos, üzemorvos), így az orvosi hivatás rajta keresztül tetszett meg. Mivel mindkettőnknek sikerült a felvételi az orvos egyetemre, ezért egyértelmű volt, hogy ezt a pályát választjuk, és azóta sem bántuk meg. A radiológus pályát pedig Houstonban (USA) dolgozó radiológus barátunk, Dr. Garami Zsolt szerettette meg velünk.
– 2007-ben önkéntes alapon élesztették újra a magyar ikerregiszter programot. Mesélnének a kezdetekről?
– 2006-ban kerestük fel dr. Métneki Júliát, aki Dr. Czeizel Endre munkatársaként világhírűvé tette a magyar ikerkutatásokat az 1970-es és 80-as években. Nagy örömmel fogadott minket és segített a régi adatbázist újjáéleszteni, és felvenni az ikrekkel a kapcsolatot. Ezt követően az USA-ban részt vettünk a twinsburgi ikertalálkozón 2006-ban, amelyen az első kérdőíves ikervizsgálatunkat végeztük. Majd csatlakozott a csapathoz Littvay Levente ikerstatisztikus, és egyre több vizsgálat indult, sok megkeresést kaptunk. Az önkéntes ikerregiszter adatbázis ezt követően ezres nagyságrendre bővült, és az ikrek többsége lelkesen vett részt több ikerkutatásban is az elmúlt évtized során.
– A radiológia fontos szerepet játszik abban, hogy bizonyos betegségeket felfedezzenek. Az ikerregiszteren begyűjtött adatok milyen információkat tartalmaznak, amelyek egy kutatás szempontjából fontosak lehetnek?
– Az elmúlt évtized során számos kutatási területet vizsgáltunk:
2006: Twinsburgi ikervizsgálat („Twins Study”)
2007-2008: Frontérzékenység
2008-2009: Bajcsy Kórház – metabolikus szindróma (Prof. Dr. Jermendy György)
2009-2010: Nemzetközi ikervizsgálat
2010-2011: Bőrgyógyászati ikervizsgálat
2012: Társadalmi nézetek ikervizsgálat
2012: Írásanalitikai ikervizsgálat
2013: Városmajori GLOBAL ikervizsgálat
2014-2017: Alvás és MR ikervizsgálat
2020- Bólyai neurológiai ikervizsgálat
Ezek során számos képalkotó (pl. agyi MR, nyaki ütőér – carotis érelmeszesedés, zsírkompartmentek, alvási légzészavarokkal összefüggő arci anatómiai képletek méretei nyaki MR során stb.) vizsgálat történt, amelyek eredményeit feldolgoztuk. Emellett többek között vérnyomás, testösszetétel, érrugalmasság mérés, légzésfunkció, vérvétel, írásanalítika is történt, amelyeket az adott kutatás hipotézise szempontjából, megadott, etikailag engedélyezett protokoll szerint rögzítettünk és értékeltünk ki.
– A betegségek, függőségek sok esetben öröklődnek, de külső tényezők egyaránt befolyásolják. Az ikrek többnyire hasonló környezetben nőnek fel, de mi a helyzet akkor, ha már kiskoruktól kezdve különválasztják őket?
– Valóban, a klasszikus ikervizsgálat modellje azon alapszik, hogy az ikrek közösen nőnek fel, ezért a közös környezetük megegyezik. Ha azonban különválasztott ikerpárokról beszélünk, rájuk máshogy hatnak a közös környezeti tényezők is, ezért a klasszikus ikervizsgálati modell rajtuk nem alkalmazható. A pszichológiai kutatások értékes alanyai az ilyen ikerpárok, mivel az ilyen ikrekre nem hat a párhatás, így a viselkedésük, személyiségük stb. egyedi körülmények között vizsgálható.
-Az ikerregiszterre alapozott kutatásaik során világszintű felfedezéseket tettek, illetve idén tavasszal adták ki angol nyelvű könyvüket, amely az elmúlt évek ikerkutatásának leghatásosabb eredményein alapul. Milyen áttörő eredményekre jutottak?
-Több éves munkát követően most jelent meg a világ első angol nyelvű ikerkutatás szakkönyve, amelynek szerkesztői lehettünk a világhírű Nancy Segal és Jennifer Harris professzor asszonyokkal együtt. Ebben számos szakma legmagasabb szintű képviselője ír több mint 700 oldalon át több megadott szakterületről, az idegrendszeri ikerkutatásoktól kezdve az ikerségen át az ikrek pszichológiájáig. Mi a szív-érrendszeri ikervizsgálati eredményeket összegeztük a könyvben, közte megemlítve a saját kutatási eredményeinket is (centrális vérnyomás, nyaki főütőér plakkok öröklődése stb.).