A Magyar Asztronautika Társaság elnökségének tagja, részt vett már rakétaprojektben és az ENSZ Világűrbizottsági ülésén, de fontos szerepet töltött be a CubeSat projektben is, amely során Magyarország eddigi legnagyobb műholdját fejlesztették ki. A 2022-es Femcafé Inspiráló nők különdíjasával, Milánkovich Dorottya fizikus-űrkutatóval beszélgettünk, aki csupán 31 éves, de fiatal kora ellenére már most irigylésre méltó karriert futott be. Munkásságával és előadásaival ráadásul még pályatársait is megihlette.
– A leginspirálóbb fiatal tehetség kategóriájában jelöltek, de végül a TV2 csoport különdíjával tértél haza. Milyen érzés, hogy kategórián kívül kaptál elismerést?
– A jelöltek mind kimagasló eredményeket értek el a saját szakterületükön, így egyáltalán nem számítottam arra, hogy a különdíjat nekem ítélik. Már maga a jelölés is megtisztelő, de a díj volt az igazi meglepetés.
– Mesélnél nekünk kicsit a kezdetekről, hogyan választottad ezt a hivatást?
– Amellett, hogy már gimnáziumban is érdekeltek a természettudományok és az űrkutatás, az igazi fordulópontot a Magyar Asztronautikai Társaságon keresztül szerzett kapcsolatok és lehetőségek jelentették.
– Min dolgozol jelenleg?
– Több kisműholdas projektünk fut jelenleg a C3S Kft nevű magyar cégnél, részben földmegfigyelési és aszálymonitorozási célú missziók. Emellett egy olyan űreszközön is dolgozunk, ami képes az üzemelő és a működésképtelen kisműholdak azonosítására és lokalizálására. A jövő év nagyon izgalmasnak ígérkezik, mert a tervek szerint három berendezésük is eléri majd a világűrt.
– Érezted valaha hátránynak, hogy nőként kell érvényesülnöd egy többnyire férfiak által dominált szakmában?
– Szerencsére azt tapasztaltam, hogy a szakmabeliek nagyobb hangsúlyt fektetnek a szaktudásra, a tapasztalatra és az együttműködési készségre, mint az előítéletekre.
– Mi volt a karriered legmeghatározóbb momentuma?
– A 2021 augusztusi rakéta felbocsátás, amelyen a RadCube nevű műholdunk is helyet kapott. Fantasztikus érzés volt megélni, amikor megérkeztek az első jelek a műholdról, de minden alkalommal lelkesen nézem a tudományos adatokat, ha történik valamilyen űridőjárási esemény.
– Volt az utóbbi időben olyan nagyszabású projekted, ami áttörő eredményekhez vezetett?
– Az előbb említett CubeSat projektben Magyarország eddigi legnagyobb műholdját fejlesztettük ki és üzemeltetjük. A projekt egy nemzetközi együttműködés keretében valósult meg az Európai Űrügynökség támogatásával, és idén decemberig hosszabbítottuk meg a tudományos adatgyűjtést.
– Habár számos nemzetközi projektben közreműködtél már, nem érzed úgy, hogy külföldön jobban ki tudnál teljesedni az űrkutatásban?
– Biztosan sokat tudnék még tanulni külföldön. Egy új környezet és az új témák megismerése mindig kihívás és hatalmas fejlődési lehetőség is egyben, de itthonról is lehet csatlakozni érdekes nemzetközi projektekbe, és értékes tapasztalatot szerezni. Emellett fontosnak tartom a hazai űrszegmens erősítését.
– A MANT űrtáborban is tartasz előadásokat olyan fiataloknak, akiket érdekel a csillagászat, űrkutatás. Érettségi után te is részt vettél a táborban, s lám, hova jutottál! Ismersz esetleg olyan személyt, aki a te hatásodra indult el a pályán?
– Kaptam már szívet melengető pozitív visszajelzéseket. Van olyan barátom, aki egy részben általam szervezett nemzetközi rendezvényen szerzett kapcsolaton keresztül került ki külföldi szakmai gyakorlatra rakétát tervezni, de olyan is van, aki egy másik rendezvényen elhangzottak hatására földmegfigyelési adatokat feldolgozó céget alapított itthon. Egy építész ismerősömet pedig egy pár évvel ezelőtti előadás és egy beszélgetés inspirálta, hogy holdbéli- és marsi lakóegységeket tervezzen.
– Szakmádban elismert, sikeres nő vagy, ráadásul nem egy hétköznapi hivatást űzöl… Nem ijesztő ez egy férfi számára, neked mi a tapasztalatod?
– Meg szoktak lepődni, amikor megtudják mivel foglalkozom, de a kíváncsiság és a világűr iránti érdeklődés jellemzőbb ilyenkor, mint a menekülés.
