Svédországban 27 százalékkal, 5600-ra csökkent az újonnan benyújtott menedékkérelmek száma 2024 első felében, míg a többi uniós országban magas szinten stagnált.
Svédország radikális fordulatot hajtott végre migrációs politikájában. Ennek oka a néhány hónapon belüli 80 000 menedékkérő beáramlása okozta óriási teher. A helyzet az olyan nagyvárosokban, mint Malmö és Stockholm tovább romlott, ahogy a bűnözés és a párhuzamos társadalmak is növekedtek a migránsnegyedekben. A kormány kénytelen volt olyan intézkedéseket hozni, amelyek jelentősen megnehezítik az országba való bejutást.
Az egyik legfontosabb intézkedés a szigorú határellenőrzés bevezetése és a közlekedési társaságok azon kötelezettsége volt, hogy csak érvényes személyazonossági igazolvánnyal rendelkező utasokat szállítsanak. Ezek az intézkedések a menedékkérelmek drasztikus csökkenéséhez vezettek. Svédország profitál földrajzi elhelyezkedéséből is, ami megnehezíti a menekültek számára az ország elérését is.
A bevándorlás csökkentésének másik eszköze az ideiglenes tartózkodási engedélyek bevezetése volt az elismert menekültek számára. Három év elteltével a védettségi státuszt felülvizsgálják, és a tartózkodási engedély visszavonható, ha a származási országban a körülmények megváltoztak, vagy szabálytalanságokat fedeznek fel. Ez a bizonytalanság sok potenciális menedékkérőt elriaszt.
A családegyesítést is erősen korlátozták. Csak az elismert menekültek hozhatnak át hozzátartozóikat érkezésük első három hónapjában , és csak akkor, ha tudják őket támogatni.
Svédországban az elutasított menekültek az ország elhagyása határidejének lejárta után már nem kapnak támogatást, kivéve, ha gyermekük van. Ezzel növelni kívánják az ország önkéntes elhagyására irányuló nyomást, ugyanakkor az állam anyagi támogatást nyújt a visszatéréshez. Ez a gyakorlat azonban ellentmondásos, mert az érintettek közül sokan elbújnak – írja a SonntagsZeitung.
A jelenlegi svéd kormány azt tervezi, hogy tovább növeli a szociális ellátások igénybevételének akadályait. A migránsok csak akkor kaphatnak teljes hozzáférést a jóléti államhoz, ha Svédországban dolgoztak és járulékot fizettek. Ez az intézkedés azonban még mindig vita tárgyát képezi, és jelentős szakítást jelentene a svéd jóléti állam eddigi elveivel szemben.
