Aktívabb lesz a szabályozói jelenlét a biztosítói szektorban – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter egy biztosítási konferencián szerdán Budapesten.
Nagy Márton az Elégtelen verseny és lassú konszolidáció jellemzi a biztosítási szektort címmel megtartott előadásában kiemelte: a szabályozás aktívabb lesz a következő hónapokban annál, mint ami eddig volt.
Több egyeztetés lesz, a piacnak ez jobb állapotot fog eredményezni és az ügyfelek jobban járnak. A biztosítói szektor többet fog dolgozni a tárcával – húzta alá.
Kijelentette, hogy a szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit, ebből ki kell mozdulnia. Az ágazatot stabilan növekvő díjbevételek, viszont folyamatosan csökkenő penetráció jellemzi, ami nem jó, ezzel kilóg a nemzetközi összevetésekből is. Az egy főre eső szerződésállomány alacsonynak számít – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a piaci koncentráció mértéke tovább növelhető. Problémának nevezte, hogy a közvetítők hatékonyabbá, de ugyanakkor olcsóbbá nem váltak az elmúlt évtizedben. A magyar tulajdon arányában nőttek a díjbevételek, de jelentős növekedés az idén várható, amikor az Aegon és az Union miatt nő az állami tulajdon aránya – mondta.
„Az állam be fog lépni a biztosítási piacra” – szögezte le, megjegyezve: ez nem azt jelenti, hogy tartósan, de a konszolidációt elő fogja segíteni.
Kitért arra is, hogy jelenleg kedvezőtlen külső gazdasági környezetben kell működni. A miniszter szerint a magyar GDP 4,5-5 százalék között nőhet idén, jövőre pedig alig 1 százalékkal. Mint fogalmazott, több sokkhatás éri a lakosságot, és a vállalati szektort egyaránt, így az emelkedő energiaárak, magas kamatok, nagyobb nyersanyagárak, mindezek pedig lassuló növekedéshez vezetnek.
Nagy Márton szerint az európai gazdaság már a válság előtt elvesztette versenyképességét, lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött. Európában mind a földgáz mind a villamos energia ára magasabb, mint a tengerentúlon, jelenleg a különbség nagyjából ötszörösre tehető. A fejlett régióban jelentősen nőtt a recesszió kockázata, ezt még kezelhetőnek nevezte. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egyes iparágak, így a vegyipar, vagy a műtrágyagyártás eltűnhetnek, és veszélyben van a papíripar is. Ez olyan átrendeződéshez vezethet, ami elér majd más iparágakat, például az autóipart – mondta, hozzátéve, hogy az uniónak erre még nincs kezelési terve.
Kitért arra, hogy az infláció általánosan emelkedik a világban, Európában jelentősebben. Több évtized óta nem látott magas szinteken van a fogyasztói árindex, ami „egy-két évig még biztosan” marad – mondta Nagy Márton.
Úgy vélte, mindezek miatt nehéz évtizedek elé néz Magyarország, és kérdésnek nevezte, hogy az európai versenyképességi lemaradásból hogy fog tudni kimaradni az ország. Fontosnak nevezte a magyar cégek megerősítését, és a működőtőke bevonzását, a 2023-as költségvetésről pedig annyit mondott: „megfeszített munka folyik jelenleg”.
Erdős Mihály, a MABISZ elnöke közölte, hogy számos területen és kérdésben kezdtek már egyeztetést a kormánnyal.
Elmondta, hogy a magas infláció az elmúlt ötéves átlagot minden területen meghaladó átlagos kárráfordítást okoz, miközben a szektornak a klímakockázatok kezelésével is szembe kell néznie, hiszen a tűzveszély, vagy az aszály miatti biztosítási események megtízszereződtek. Az aszály miatti kárkifizetés idén több mint 40 milliárd forint volt, ami az agrárdíjbevételek duplája, míg 2021-ben alig 10 milliárd forintot tett ki.
Az idén a biztosítók nagyjából 50 milliárd forint extraprofit adót fizetnek be az előzetes adatok szerint – mondta, megjegyezve: a piaci szereplők nyereségessége várhatóan jelentősen csökken 2022-ben.
Kitért arra, hogy a MABISZ jövő januárban kampányt indít az alulbiztosítottságról, és felhívják a figyelmet az értékálló biztosítások kialakításának fontosságára. (MTI)
