A csókolózás arra szolgált, hogy az emberek eltávolítsák egymásról a kullancsokat és a tetveket – vélik a romantikát hírből sem ismerő tudósok.
A Warwicki Egyetem csókolózási szakemberei meg vannak győződve arról, hogy ez a szokás ősi rokonaink, a majmok idejéből ered, körülbelül hétmillió évvel ezelőttről. Ők ajkaikkal ápolták és távolították el egymás szőréből az élősködőket.
A csókolózásnak számos fajtája létezik, de mindegyikben közös az „ajkak előrenyúlása és az enyhe szívás” – állapították meg a szakértők.
A csimpánzok még mindig az ujjaikkal fésülik át a kártevőket, mielőtt a szájukat a végén használnák, hogy elkapják az esetlegesen megmaradt tetveket és kullancsokat – írja a DailyStar.
A szakértők most úgy gondolják, hogy a rituálé úgy alakult ki, hogy a szeretet kimutatásának egyik formájaként csak az ápolás utolsó részét tartották meg. Lameira professzor hozzátette: „Amikor a majom az ápolás befejezéseként megcsókolja az ápoltat, olyan mértékben mutat párhuzamot az emberi csókkal, mint egyetlen más, eddigi viselkedési forma sem.”
Egy 10 másodperces csók akár 80 millió baktériumot és 700 különböző törzset is átadhat – állapította meg a tanulmány.
A kutatók 21 pár csókolózási viselkedését követték nyomon, és azt találták, hogy azok a párok, akik naponta legalább kilencszer csókolóztak, hasonló szájüregi baktériumokon osztoztak. A szájüregi baktériumok normálisak, és a szakértők szerint ez segíthet az immunrendszer és a bélrendszer egészségének erősítésében.
A szerelmesek tetvészkedése a magyar honfoglalás korát idéző ábrázolásokon is megjelent. Egy hatalmas fa tövében ül a kedves, a férfi a fejét az ölébe hajtja – de nem ám enylegnek: a nő a kedvese hajában turkálva tetvészkedik. Bár távolról nézve idilli a kép.
