Áttekinthető forráselosztásra szükséges a kultúrában, az új finanszírozási rendszerben a pénzekhez követelmények fognak társulni. Erről Csák János kulturális és innovációs miniszter beszélt.
„Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk” – hangsúlyozta a tárcavezető a kultura.hu-nak.
Csák János kitért arra, hogy Magyarországon történetileg jóval nagyobb az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, mint másutt. Azt helyesnek nevezte, hogy Európában kiemelkedően sok állami forrást költenek a kultúrára, hiszen rengeteg tehetséges ember tevékenykedik a területen. Azonban – mint fogalmazott – ezek a források kissé „szétszaladtak”.
„Áttekinthetővé tenni a kulturális szférában: mely terültre milyen források jutnak, és ezek hogyan oszlanak el. A széttagoltság miatt az eredmények összegzése, az utánmérés gyakran elmaradt. Pedig fontos látnunk, hogy az adott célokra fordított pénz hogyan hasznosul, egy-egy projekt hány látogatót vonz. Minden területnek kialakítjuk a maga sajátos mérési rendszerét, így reális követelményeket támaszthatunk” – fejtette ki Csák János.
A miniszter szerint a politikának ki kell fejeznie az értékpreferenciáit, de emellett másnak is van létjogosultsága. A forráselosztások kapcsán kiemelte, hogy figyelembe kell venni, miként viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele, mert az befolyásolja a kulturális költéseket is. „Magyarország minden területén elérhető távolságon belül kell gazdag kulturális kínálatot biztosítanunk. Ezért vannak vármegyei könyvtáraink, színházaink, múzeumaink. (…) Az államnak az a feladata, hogy a tehetséges, értéket teremtő művészeket támogassa”.
Csák János azt mondta az interjúban, hogy az előadó-művészeti törvény újragondolásáról tárgyalnak a színházi szervezetekkel. Arról is szólt, hogy a miniszteri keretből ezentúl azok az intézmények kaphatnak pénzt, amelyek projekttervet nyújtanak be, a várt eredmény felvázolását.
Megjegyezte, hogy 2021-ben a kulturális színtér teljes bevételeinek több mint 80 százaléka származott állami támogatásból, igaz, ebben a pandémiának is szerepe volt. „Az a feladatunk, hogy megnézzük: van-e olyan sztenderd, amit feltételként támaszthatunk az egyes művészeti ágakban? Ha van olyan szereplő, aki évi kétmilliárd forintos állami támogatás mellett behoz 300 millió forint szponzori pénzt és 200 millió forint jegybevételt, akkor meg kell nézni, hogy a többi hasonló profilú intézménynek ez miért nem sikerül”.
A tárcavezető úgy látja, a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése lehetőséget teremt az embereknek arra, hogy több pénzt szánjanak a kultúrára.
„Nem akarunk zenekarokat megszüntetni, színházakat bezárni. A külföldi cégek nem a hazai piacért jönnek, (…) hanem a magyar elmékért és munkaképességért. Ennek fenntartásához az szükséges, hogy Magyarország a GDP több mint egy százalékát fordítsa kultúrára, szemben az Európai Unió 0,4-0,5 százalékával. Ehhez járul majd hozzá remélhetőleg a középosztály nagyobb szerepvállalása a kulturális életben” – szögezte le.
A kulturális és innovációs miniszter beszélt arról, hogy hisz az intézményvezetői posztok pályáztatásában. A Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára kevésnek tartotta a két pályázót, ezért nyilvánította azt érvénytelennek. „A minisztérium az új kiírásban megfogalmaz egy jövőképet is”.
A gazdasági nehézségekkel kapcsolatban kitért arra, hogy amennyiben a bezárás segíti az intézményeket a 25 százalékos spórolás megvalósításában, akkor helyénvalónak tekinti a részleges bezárást. „Amely intézmény ugyanakkor teljesíti a megtakarítást, annak a rezsivédelmi alapból a pénzügyminiszter kiegyenlíti majd az árnövekedésből adódó pluszköltséget”.
Fontosnak tartja Csák János, hogy tavasszal Magyarország rendezi meg a Színházi Olimpiát, amely ugyan hatmilliárd forintos állami költségvetésből gazdálkodik, „fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak”.
Az interjúban a miniszter szólt arról is, hogy az Iparművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum beruházásaihoz kapcsolódó építkezéseket kénytelenek átütemezni a gazdaságot sújtó nehézségek, a tízmilliárd eurós energiaszámla-növekedés miatt, de „mindkét múzeum ügyesen megtalálja annak a lehetőségét, hogy eljusson a közönségéhez”. Kérdésre válaszolva elmondta: az új Nemzeti Galéria pályázatáról még nem született döntés.
Az eddigi kulturális államtitkár távozása kapcsán kiemelte: Hoppál Péter helyi képviselőként nagy energiákat fordít az országos politizálásra is, a kulturális államtitkárság viszont egész embert kíván. „Abban maradtunk, hogy ezentúl miniszteri biztosként segíti a munkánkat. Február elsejétől elfoglalja posztját az utóda, Závogyán Magdolna, aki rendkívül szerteágazó és mély ismeretekkel rendelkezik a területen”. (MTI)
