Horrorba fordult egy hétköznapi lázgörcs Budapest tizenhatodik kerületében. Egy jószándékú nagymama úgy hitte, hogy a gondjaira bízott kétéves unokáját epilepsziás roham kínozza, ezért egy fakanállal próbálta meg szétfeszíteni a száját. A nagymama végül nagy igyekezetében a kisunokája halálát okozta.
A tragédia 2012 októberében következett be, amikor a kétéves Lei belázasodott. Utólag kiderült, hogy lázát vesemedence-gyulladás okozta, ami korántsem tartozik a halálos kórok közé. Mivel a kislány nehezen lélegzett, az aggódó nagymama megkérdezte Budapesten élő nővérét, mit is tegyen. A rokonok lázcsillapítót adtak a kicsinek, majd azt mondták a kinai származású Qiunak, hogy másnap vigye el őt az orvoshoz.
A kislány, Lei este jobban volt, másnap délelőtt azonban ismét elővette a láz. Qiu hiába kért volna segítséget rokonaitól, azok kora reggel munkába indultak. Tíz óra körül a kislányt heveny lázgörcs támadta meg, elvesztette az eszméletét, szája szorosan összezárult. A kétségbeesett, mint utóbb kiderült, enyhén retardált nagymama igyekezett segítséget hívni. Hisztérikus állapotban hívta fel rokonait – „Lei nem lélegzik!” -, akik azonnal autóba vágták magukat és hazaindultak. Útközben hívták a háziorvost és a mentőket is, sajnos azonban a nyelvi nehézségek miatt értékes perceket veszítettek.
Végül a mentők elindultak a tizenhatodik kerületi címre. Ezalatt a nagymama lelki szemei előtt a fénykép élességével tűnt fel néhai fia haláltusája. A fia sok évtizeddel korábban, még Kínában halt meg egy epilepsziás roham következtében. Állkapcsa összezárult, nyelve a torkába csúszott és megfulladt. Qiu elhatározta, hogy unokája nem fog meghalni a karjai között. Egy bambuszból készült keverőkanállal szétfeszítette a kislány száját, hogy annak kis tüdeje levegőhöz jusson.
Az erős feszítéstől azonban a kanál eltörött, az indulattól és a kétségbeeséstől remegő Qiu gondolkodás nélkül egy másik fakanál után nyúlt. Tudta-e mit csinál, vagy sem, de a törött kanalat egészen a kislány garatjáig nyomta, hatalmas segíteni akarásával megsebezte a gyermek nyelvét, első fogai közül szinte mindet kiütötte.
Rettenetes még leírni is, de a számtalan sérülések mindegyike – egyetlen kivétellel – nyolc napon belül gyógyult volna, azonban egymással összeadódva a kislány halálához vezettek. Túl sok vért veszített ahhoz, hogy életben maradhasson. Lei meghalt, pedig az adrenalintól űzött-hajtott nagymamája a hite szerint mindent megtett a megmentéséért.
Qiu akkor a hatvanadik évében járt. Hajdan Kína egyik legelmaradottabb szegletében nőtt fel. Mindössze fél évet töltött az iskolapadban életének hatvan évéből. Nemcsak egy név nélküli, elszigetelt falucskában cseperedett fel, de súlyos örökséget is hordozott testében. Nagy családjának tagjai már évszázadok óta maguk közül választottak házastársat, a belterjesség eredményei pedig Qiun is meglátszottak. Borzasztóan egyszerű, orvosi értelemben is retardált pszichéje jó szívvel, de hisztériára, kétségbeesésre hajlamos személyiségjegyekkel párosult. 1995-ben férjével együtt került Magyarországra.
Ilyen előzmények után következett be a borzalmas tragédia. A kicsi élettelen teste láttán Qiun rettenetes hisztéria tört ki. Először nem nyitott ajtót a hazaérkező rokonoknak, majd megtagadta, hogy Lei kis testét átadja a mentőknek. Utóbbiak végül munkához láthattak – majd’ egy órán keresztül harcoltak a kicsi életéért, de hiába. Qiu eközben ordítva verte magát a földhöz, „Meg akarok halni!” – üvöltötte könnyek között. Két markos rendőr sem tudta lefogni, ezért a mentők erős nyugtatót adtak neki, majd egy közeli pszichiátriára szállították. Kihallgatására is ott került sor – a mélyen megrendült nő készséggel beismerte a cselekmény elkövetését, lelkiismeretesen beszámolt a történtekről.
Lei testét elhamvasztották, szülei pedig Amerikában rendeztek neki temetést. A magyarországi nyomozás lezárulhatott volna eredményesen is, azonban mégis félbeszakadt. A nagymama szabadon távozhatott, mert kezdetben nem tartóztatták le. Visszakapta az útlevelét is, ezt követően pedig nyoma veszett.
Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki vele szemben, ha pedig még életben van, bármikor feltartóztathatják valamelyik országhatáron. Persze lehet, hogy önkezével vetett véget az életének. Egyik fia és imádott unokája is a karjai között halt meg, ezt pedig kevesen tudnák feldolgozni. Ha pedig azóta azt is megtudta, hogy a lázgörcs oldásához elég lett volna a kis Leit hideg vizes ruhával borogatni, vagy a langyos zuhany alá állítani, bizonyosan meghasadt a szíve…
