Egy friss tanulmány szerint a túl hosszúra nyúlt munkaidő nem csupán kimerültséghez vezet, hanem az agy szerkezetében is jelentős változásokat okozhat. Különösen azokban a területekben, amelyek az érzelmi szabályozásért és a magasabb szintű gondolkodási funkciókért felelősek – írja a Heute.
Kutatók most olyan egészségügyi dolgozók agyszerkezeteit vonták vizsgálatok alá Dél-Koreában, akik rendszeresen többet vállalnak heti 52 óránál. A felmérés során 110 önkéntes agyi MRI-felvételeit elemezték: közülük 32-en tartoztak a „túlterhelt” csoportba, míg 78-an a napi kötelező munkaidő után „eldobták a tollat”.
Az eredmények pedig döbbenetesek voltak. Azoknál a személyeknél, akik heti 52 óránál többet dolgoztak, 19 százalékkal megnövekedett a homloklebeny térfogata. Ez az agyterület a figyelemért, a munkamemóriáért és a nyelvi feldolgozásért felelős. Emellett jócskán megduzzadt a döntéshozatalban és a tervezésben szerepet játszó felső homloklebeny, valamint az érzelmek felismerését és feldolgozását segítő insula (agykéreg része) térfogata is.
A kutatók szerint ezek a strukturális változások az agy alkalmazkodási kísérletét tükrözhetik a tartós munkahelyi stresszhez – egyfajta „neurális válaszként” a túlzott terhelésre. Bár a megnövekedett agytérfogat elsőre pozitívnak tűnhet, a szakemberek hangsúlyozzák, hogy ez a változás hosszú távon kognitív és érzelmi nehézségekhez is vezethet.
A tanulmány szerzői tehát arra figyelmeztetnek, hogy a munkaalkoholizmus súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz. Az idegrendszeri elváltozások ugyanis magyarázatot adhatnak arra, hogy a túlterhelt dolgozók miért hajlamosabbak a mentális zavarokra, szív- és érrendszeri betegségekre, valamint anyagcsere-problémákra.
A kutatás fontos üzenete, hogy a túlzott terhelés nem csupán a napi közérzetet rontja, hanem hosszú távon a legfontosabb szervünkre, az agyunkra is hatással van. A szakemberek szerint itt az ideje, hogy a túlórát ne csupán gazdasági, hanem egészségügyi problémaként is kezeljük.
