A keddi határozatában azt is megállapította, hogy ennek elmulasztása alaptörvény-ellenes mulasztásnak minősül. Az Alkotmánybíróság ezért felszólította az Országgyűlést, hogy legkésőbb 2025. október 31-ig jogszabályi szinten orvosolja a hiányosságot – számolt be a melegházasság körüli történésekről a HVG.
Mi előzte meg a döntést?
A beadványt egy magyar és egy német állampolgár nyújtotta be, akik 2021-ben kötöttek házasságot Németországban. A magyar hatóságok azonban nem ismerték el a házasságot, arra hivatkozva, hogy a magyar jog csak a férfi és nő közötti házasságot ismeri el, így a külföldi házassági anyakönyvi kivonat érvénytelennek minősül.
Az Alkotmánybíróság azonban emlékeztetett egy 2016-os kormányhatározatra, amely szerint az azonos neműek külföldön kötött házasságát bejegyzett élettársi kapcsolatként kellett volna elismerni — ám ez a rendelkezés azóta sem került be a jogszabályokba.
Mit jelent a bejegyzett élettársi kapcsolat?
A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló, jogilag szabályozott párkapcsolati forma, amely az azonos nemű párok számára biztosít hasonló jogi státuszt, mint a heteroszexuális pároknak a házasság. Ezt Magyarországon 2009-ben vezették be. A bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvvezető előtt, az érintett felek személyes nyilatkozatával és két tanú jelenlétében lehet létesíteni. A külföldön megkötött házasságok ekként való elismertetése régi vita. Az Európai Bizottságnál már 2022-ben bepanaszolták emiatt Magyarországot – írta a 24.hu portál.
Van jövő a melegházasság számára Magyarországon?
A mostani döntés nem semmisítette meg a konkrét bírósági ítéleteket, de erős jelzést küldött a jogalkotónak: Magyarország nem maradhat tovább joghézagban a bejegyzett élettársi kapcsolat elismerése terén, ha azt egy másik országban már érvényesen megkötötték.
A változtatás nem érinti a házasság definícióját Magyarországon – az továbbra is férfi és nő között értelmezett, de jogilag kötelező erejű lesz a külföldi melegházasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való nyilvántartása.