Legutóbb bejárta a nemzetközi sajtót egy nyugdíjas asszony története, akit saját otthonában nyilvánítottak holttá, miután férje riasztotta a mentőket. Az idős hölgy nem mutatott életfunkciókat: nem mozdult, nem lélegzett, és semmire sem reagált. A kiérkező halottkém hivatalosan is megállapította a halál beálltát. Ám az asszony – mindenki legnagyobb megdöbbenésére – váratlanul magához tért.
Dr. Fauszt Terézia belgyógyász szerint az ilyen esetek, ha nem is túl gyakran, de hazánkban is megtörténhetnek. A tetszhalottság jelenségéről kérdeztük most a szakorvost.
„Az esetek túlnyomó többségében a legfőbb hiba, hogy a halál megállapítása nem kórházi körülmények között történik” – kezdi Dr. Fauszt Terézia. „Idős vagy rendkívül súlyos állapotban lévő betegeknél a létfunkciók olyan mértékben lelassulnak, hogy a pulzus és légzés szinte teljesen észrevehetetlenné válik.”
Szavaiból kiderül, a halál megállapításához jellemzően többféle vizsgálatot is végeznek az orvosok, melyek során ellenőrzik, hogy van-e légzés, kitapintható-e a pulzus, továbbá hogy a pupillák reagálnak-e a fényre. Ám ha ezek egyike sem mutat aktivitást, akkor még egy igen tapasztalt, sokat látott szakember is hibázhat. Különösen abban az esetben, ha nincsenek speciális eszközök a helyszínen.
„Nem ritka, hogy egy stroke, kiszáradás, cukorbetegség, vagy anyagcserezavar okoz olyan állapotot, ami a halálhoz hasonló tüneteket mutat, de valójában még visszafordítható volna” – indokolja a jelenséget az orvos.
Elmondása szerint az orvosi szakirodalom a „pszeudo-halál” kifejezést használja ezekre a bizarr esetekre. „Ilyenkor az idegrendszer, a keringés és a légzés működése olyan szinten lelassulhat, hogy az élet és halál közötti határ elmosódik. Kihűlés esetén az anyagcsere drámai lassulása akár hosszabb időre is produkálhatja a tetszhalottságot.”
Bár az orvostudomány rendkívüli fejlődésen megy keresztül, a terepen dolgozó szakemberek nem rendelkeznek minden esetben a szükséges eszköztárral. „Egy háziorvos vagy mentőorvos sokszor az idő sürgető nyomása alatt dolgozik. Amennyiben minden jel a halálra utal, akkor természetesen a tanult rutin szerint járunk el. Véleményem szerint éppen ezért lenne fontos, hogy a halál beálltát minden esetben EKG-s vagy más megbízható, műszeres vizsgálattal is alátámasszuk.”
A téves diagnózisok megelőzése érdekében Dr. Fauszt Terézia szerint nem csak technológiai, hanem szemléletbeli változásra is szükség van. „Nem szabad sietni. Időt kell adni a szervezetnek, figyelni a változásokat. Ha pedig bármilyen kétség felmerül, újra kell vizsgálni a beteget.”
A tanulság egyszerűnek tűnhet, de valójában halálosan komoly. Mert míg egy emberi hiba az élet más területein könnyen visszafordítható, egy ilyen esetben szó szerint élet és halál lesz a tét.
