Európa egyre komolyabban veszi azt a forgatókönyvet, amit néhány éve még elképzelhetetlennek tartott: egy esetleges háborút Oroszországgal. A Bloomberg elemzése szerint Moszkva olyan ütemben gyártja a fegyvereket, drónokat és rakétákat, hogy az hamarosan meghaladja, ami az ukrán hadszíntérre szükséges. Mindez pedig arra utalhat, hogy Oroszország már egy újabb konfliktusra készül – talán a NATO ellen.
Bár Putyin vélhetően nem akar kétfrontos háborút, a NATO új főtitkára, Mark Rutte, valamint az európai hírszerzők úgy vélik: a következő öt évben megtörténhet az első támadás. Dániai szakértők pedig még ennél is sötétebb forgatókönyvet vázolnak fel. Szerintük akár hat hónapon belül sor kerülhet az összecsapásra a balti államok egyikével.
Észtország, Lettország és Litvánia stratégiai jelentősége messze túlmutat gazdasági súlyukon. Putyin szemében ezek a területek különleges történelmi helyet foglalnak el. A térség földrajzi fekvése – például a Suwalki -folyosó, amely összeköti Lengyelországot és Litvániát – pedig kulcsszerepet játszhat egy katonai konfliktus kibontakozásában.
Az egyik lehetséges háborús forgatókönyv szerint Oroszország egy megrendezett incidenssel, például a Moszkva–Kalinyingrád vasútvonal leállításával kezdené a hadműveletet. Majd az „orosz állampolgárok védelme” ürügyén csapatokat küldene Litvániába. Ezt követően célkeresztbe kerülhet Észtország, Lettország, a Balti-tenger, valamint az ezekhez tartozó, kulcsfontosságú szigetek. Az invázió esetén a balti országok azonnal aktiválnák a NATO 5. cikkelyét, vagyis a kollektív védelmet.
Akár reagál a NATO egésze, akár nem, valószínű, hogy a harcok közelében fekvő országok – mint Lengyelország vagy Finnország – azonnal katonai segítséget nyújtanának. Oroszország pedig válaszul európai katonai bázisokat és nagyvárosokat támadhatna meg.
A Bloomberg becslése szerint egy ilyen háború az első évben 1,3%-kal vetné vissza a globális termelést, ami másfél billió dollárnyi (átszámítva 540 billió forintnyi) gazdasági veszteséget jelentene. Hasonlóan az ukrajnai háború első évéhez. A balti országok GDP-je akár 43%-kal is visszaeshetne, miközben az EU egészét is megrázná a konfliktus. A várható GDP-csökkenés 1,2% lehet, mégpedig az energiaárak emelkedése, valamint a piaci pánik miatt.
- Oroszország gazdasága viszonylag kis mértékben, 1%-kal zsugorodna, mivel a jelenlegi szankciók miatt már nagyrészt elszigetelődött a világgazdaságtól.
- Az Egyesült Államok GDP-je 0,7%-kal csökkenhetne.
- Kína 0,8%-os visszaesést szenvedne el.
- Az Egyesült Királyság a legkisebb gazdasági veszteséggel számolhat: mindössze 0,2%-os csökkenéssel.
Az elmúlt hónapokban Európa fegyverkezési üteme felgyorsult: modernizálják hadseregeiket, növelik a védelmi kiadásokat, és szorosabb együttműködést alakítanak ki az Egyesült Államokkal. A kérdés már nem az, hogy megtörténhet-e egy NATO–Oroszország közötti konfliktus, hanem az, hogy mikor és hogyan lehet rá felkészülni.