Az orosz kamikaze drónok és az ukrán FPV kvadkopterek gyökeresen átalakították az ukrajnai háború arculatát. Nemcsak a hadviselés taktikájában hoztak fordulatot, hanem katasztrofális következményekkel járnak a környezetre nézve is. A gépekből származó mérgező hulladék beszennyezi a fekete földet, hosszú távon fenyegetve a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot — nemcsak a térségben, hanem világszerte, hiszen Ukrajna a világ egyik éléskamrája.
Tömeges drónhasználat mindkét oldalon
Oroszország a 2022 februárjában indított invázió óta intenzíven veti be a főként iráni gyártmányú Shahed–136 (Gerany–2) kamikaze drónokat. Ukrajna adatai szerint 2025 júniusáig mintegy 28 ezer ilyen drónt indítottak, ebből csak júniusban körülbelül 2700-at. A gyártás az oroszországi Alabugában 2025 májusára elérte a napi 170 darabot, és az év végére 190 darabra tervezik növelni.
Ukrajna válaszul szintén tömegesen állít elő olcsó FPV (First Person View) drónokat, 5–20 kilométeres hatótávval, robbanótöltetekkel felszerelve. 2024-ben több mint 1,5 millió darabot gyártottak, 2025-ben pedig már 3 milliót, jórészt hazai forrásból. Az év végéig 4,5 millió darab lehet a cél. Ezek a drónok adják a megsemmisített orosz haditechnika 60–70%-át.
Oroszország 2025-ben hasonló mennyiségben, 3 millió FPV drónt állított elő. Így az év során mindkét fél összesen 6 millió darabot gyártott — ezzel a háború nemcsak katonailag, hanem ökológiailag is új dimenziókat nyert.
Mérgező örökség a földeken
A kamikaze és FPV drónok roncsai tömegesen hullanak Ukrajna termőföldjeire és erdeibe. Ezek lítium-ion akkumulátorokat, optikai kábeleket és más mérgező anyagokat tartalmaznak, amelyek akár évszázadokig nem bomlanak le. A bennük lévő ólom, higany és arzén beszivárog a talajba és a talajvízbe, mérgezve a termést és az állatvilágot – írja a geekweek.interia.pl.
A Conflict and Environmental Observatory szakértői szerint a drónok szálas anyagból készült maradványai hálószerűen terjednek szét, csapdát állítva madaraknak és kisebb emlősöknek. A roncsok elégetése közben pedig nitrogén-oxidok és mikroplasztikok szabadulnak fel. A becslések szerint a háború eddig több mint 10 millió tonna ilyen típusú hulladékot termelt.
A fekete föld pusztulása
Ukrajna területének 69%-a mezőgazdasági föld, a világ fekete földkészletének 25%-a itt található. A drónokból származó szennyezés és a robbanások hatására a talaj lassan mérgezetté válik. A mérgek beépülnek a növényekbe, onnan pedig az egész élelmiszerláncba.
Már most a talajok 40%-át erózió fenyegeti. Több mint egymillió hektár föld parlagon maradt az öntözés hiánya és az aknák miatt. Bizonyos térségek, például Herszon és Donbasz, évekre, sőt évtizedekre művelhetetlenné váltak. Ez globális élelmiszer-válságot és több százmilliárd dolláros veszteséget vetít előre.
Globális következmények
A háború eddigi első 18 hónapja alatt a katonai tevékenység 77 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással járt. A drónok mérgező öröksége évtizedekig terhelheti a környezetet, hasonlóan az első világháborúhoz, amely után Európa földjei máig tartalmaznak nehézfémeket.
Nemzetközi összefogás szükséges
Szakértők sürgetik nemzetközi alap létrehozását a szennyezett földek helyreállítására, a drónok kábeleinek újrahasznosítására és a mikroplasztik eltávolítására. Ha ez elmarad, a háború nemcsak Ukrajna ökológiáját rombolja tovább, hanem súlyosbítja a globális klímaválságot, fenyegetve a biodiverzitást és az élelmiszer-biztonságot is.