A HVG feldolgozta a KSH friss felmérését, amely megmutatja a jövedelmi rétegek eltérő megélhetési elvárásait. A különbségek nagyok, miközben a családtámogatások reálértéke az évek során jelentősen csökkent.
Aki szegény, kevésről álmodik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es felmérése rávilágít a társadalmi rétegek eltérő megélhetési elvárásaira. A legszegényebb ötöd szerint havi 218 ezer forint elegendő a tisztes megélhetéshez, míg egy nagyon jó élethez 329 ezer forintra lenne szükség.
Ezzel szemben a leggazdagabb ötöd ezt 423–641 ezer forint közé teszi, ami jól mutatja a jövedelmi különbségeket. A kutatás kitért arra is, hogy mekkora a minimális összeg, amely mellett szűkösen, de meg lehet élni: a legszegényebbek szerint ez 89 ezer, a leggazdagabbak szerint 173 ezer forint családtagonként.
Egy négytagú család esetében így a jó élet havi költsége az alsó réteg szerint 872 ezer, a felső rétegnél pedig akár 2,5 millió forint is lehet. A vizsgálat kitért a családtámogatások értékére is: míg a gyermekgondozási díj emelkedett az utóbbi években, a gyermekgondozást segítő ellátás és a családi pótlék 2008 óta változatlan, így reálértékük a magas infláció miatt a 2010-es szint felére esett vissza.
A magyarok nincsenek felkészülve
A felmérés szerint a lakhatási helyzet is jelentős különbségeket mutat: az ország legszegényebb 20 százaléka arányában legnagyobb részben tehermentes saját tulajdonú ingatlanban él, míg a leggazdagabbak közül sokan bérlik otthonukat, és kevesebb a tulajdonos közöttük, mint a középső jövedelmi ötödökben.
A hiteltörlesztés és váratlan kiadások terén is eltérések tapasztalhatók: bár csak 1 százalék csúszott meg lakástörlesztéssel vagy bérleti díjjal, 29 százalék nem tudna fedezni nagyobb, előre nem látott kiadást, például háztartási gépek cseréjét.
Az időskori ellátások helyzete is kritikus: 1,071 millió ember nyugdíja 200 ezer forint alatt van, további 700 ezer idős 200–300 ezer forint közötti nyugdíjat kap, míg 182 ezer ember havi 100 ezer forint alatti nyugdíjból él.
