A legtöbb sofőr retteg attól a bizonyos borítéktól a postaládában: a traffipax „ajándékától”. Bár sok tévhit kering arról, milyen messziről és milyen körülmények között mérnek ezek a kamerák, most kiderült, hogy pontosan mikor kell számítanod a büntetésre – és miért nem érdemes játszani a tűzzel.
Az utak mentén és jelzőlámpáknál telepített fix traffipaxok nem kilométerekről, hanem mindössze 3–20 méterről dolgoznak igazán hatékonyan – járt utána a Baon. Ez a korlátozás elsősorban abból adódik, hogy a radarjel csak bizonyos szögben – 10–25 fok között – képes hiteles adatot adni. A kamerákat általában 6,5 méteres magasságban helyezik el, és legfeljebb 19 méterre mérnek megbízhatóan – derül ki a Vezess.hu és a Délmagyar.hu közös vizsgálatából. Ez azt jelenti, hogy a sorsdöntő pillanat szinte mindig akkor érkezik, amikor már túl vagy a mérőpontra figyelmeztető táblán. Aki tehát arra számít, hogy a jelzésnél még gyorsan visszavesz, majd gázt adva újra „menekülhet”, az téved.
A köd, az éjszaka vagy a rossz látási viszonyok sem mentenek meg – a modern eszközök ilyen körülmények között is precízen dolgoznak. Ráadásul a mobil, lézeres traffipaxok akár több száz méterről is bemérik a sebességet.
Nemrég a rendőrség 2400 gyorshajtót kapcsolt le egyetlen akcióban. Az egyik járművezető például 50 helyett 127-tel száguldott, ezért 468 ezer forintos bírságot kapott – ez ma a legmagasabb összeg.
A szakértők szerint az egyetlen biztos módszer a bírság elkerülésére továbbra is az, ha betartjuk a szabályokat. A modern autók sebességtartó rendszerei és a navigációs alkalmazások segíthetnek, de végső soron a sofőr felelőssége, hogy ne a traffipax ellen, hanem a biztonságos közlekedésért vezessen.