Mára virradóra a záporos gócok egyre több helyen megszűntek, a felhőzet is lassan szakadozik, csökken, egyre többfelé kiderül az ég. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 9 fok között alakult, de az északi, derült, szélvédett, hidegre hajlamos helyeken fagypont alá is süllyedt a hőmérséklet. Napközben sem ígér sok meleget a természet: 10 és 15 fok között toporog majd a levegő, mintha a nyár utolsó szikrái végleg kihunytak volna.
Bár a nap próbálkozik, és aranysugarai áthatolnak a gomolyfelhőkön, de azok makacsul gyülekeznek, és időnként gyors záporokat zúdítanak az útjukba kerülő térségekre. Dél felől eközben lassan, méltóságteljesen vonul be a fátyolfelhőzet, mintha selyemleplet terítene az Alföld fölé. Estére ez a lepel súlyosabbá válik, vastagodik, és magával hozza a korai sötétség érzését.
Az északi szél ma sem pihen: kelet és nyugat határain élénken cibálja a tájat, máshol viszont békülékenyebbre fogja, mintha maga is elfáradt volna a hosszú éjszakában. Ugyanakkor a HungaroMet előrejelzése szerint estig sem szűnik teljesen a légmozgás: sokfelé feltámad a fuvallat, zúgó dallammal emlékeztetve arra, hogy az ősz már átvette a stafétát.
