A szerelemről sokat beszélünk, de keveset értünk belőle igazán. A filmek és mesék azt sugallják, hogy az igazi érzés örökké tart, hogy elég „megtalálni a másik felünket”, és minden magától rendbe jön. A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A szenvedély elmúlik, a rózsaszín köd felszáll, és ami megmarad, az két ember döntése: dolgozni egymásért, egymás mellett, nem egymás helyett.
A következő tizenkét gondolat segít másként látni a kapcsolatokat — őszintébben, józanabbul, de talán éppen ezért emberibben.
- Az első két évben, még a szerelem kémiai hatása kering bennünk, de aztán már főleg a tolerancia, a kompromisszum és a barátság számít. Néhányan függővé válnak a szerelmi adrenalin érzésétől, ezért nagyjából kétévente új partnert keresnek. Pedig kár, mert csak ezután kezd kialakulni az igazi, mély kötelék.
- A mesékben a szerelem megtöri a legrafináltabb átkokat is, de az életben ez nem így van. Attól, hogy szeretitek egymást, még nem kerülnek el benneteket a problémák – és ha meg is jelennek, a szerelem önmagában nem oldja meg őket. A szerelem mértéke és a kapcsolat sikere nem függ össze.
- A szerelmesek közötti kémia valóban csodákra képes, de ez nem jelenti azt, hogy örökké boldogok lesznek együtt. A kapcsolat igazi ereje és stabilitása csak akkor mutatkozik meg, amikor a bódulat elmúlik, és helyét átveszi a józan ész.
- Egy idő után mindkettőtök természetes jelleme kibontakozik, és ezzel együtt a hibáitok is. Ezeket el kell fogadni – csodát ne várj. Ha nagyon türelmes vagy, és a másik kész változni, talán apró lépéseket tehettek, de egy lusta emberből nem lesz maratonfutó, és egy heves természet sem válik nyugodttá.
- Bár húsz év házasság után már nem fogsz elájulni a lába érintésétől az asztal alatt, a szexuális élet mégis szebb és bensőségesebb lehet, mint a kapcsolat elején – főleg, ha nem görcsölsz, mersz játszani, és elengeded a felesleges elvárásokat.
- A szerelemért nem kell feláldozni magunkat. Ha ezt a veszélyes mítoszt elfogadod, könnyen egy boldogtalan kapcsolatban ragadhatsz – a gyerekekre vagy a szülőkre hivatkozva. De ha évekkel később körülnézel, lehet, hogy már csak bánat marad. Senki sem boldog, aki saját magával szemben él.
- A mesékben nem írják le, hogy Hamupipőkének harminc év után az idegeire ment-e a herceg, aki egész nap csak a trónon heverészett. A szerelem és a kapcsolat életre szóló munka, és sosem biztos, hogy sikerül, még ha az elején olyan is, mint egy film.
- A pszichológusok szerint fontos, hogy hasonló értékrendet képviseljetek és legyenek közös érdeklődési körök. De ugyanilyen fontos, hogy mindenkinek legyen egy kis saját világa, ahová a másiknak csak korlátozott a bejárása. Ne mondj le a saját programjaidról, és ne vedd rossz néven, ha a párodnak is van ilyen tere.
- Még ha annyira is szerelmes beléd, mint Rómeó Júliába, az nem jelenti, hogy gondolatot olvas. Talán néha eltalálja, mire vágysz, de nem lehet rá mindig számítani. A kommunikáció a kulcs – bár még így sem garantált a siker, hiszen a férfiak és a nők kicsit más nyelvet beszélnek.
- Néha a kapcsolat valóban boldog, de ez nem szabály. Minden kapcsolat hullámvasút: egyszer fent, egyszer lent. A közös élet kompromisszumokat igényel, de nem feltétlenül jobb vagy rosszabb, mint az egyedüllét. Egyre több ember – főleg idősebb nők – vallja, hogy akkor találták meg az igazi boldogságot, amikor egyedül kezdtek élni.
- Bármennyire is szeretjük a gyerekeinket, be kell látni, hogy a róluk való gondoskodás elrabolja azt a kevés időt, amit egymásra fordíthatnánk. Az éjszakai ébredések, az iskolai feladatok, a kamaszkori viharok – mind próbára teszik a kapcsolatot. A gyerek tehát nem mindig összetart, inkább megmutatja, mennyire erős a kötelék.
- A viták sem a szeretet hiányát jelentik. Két ember mindig ütközik néha. Ha megtanuljátok a vitát eszközként használni, a kapcsolatotok erősebb lehet, mint azoké, akik a problémákat a szőnyeg alá söprik.