Az utóbbi években több kutatócsoport is próbálta tudományos módszerekkel megfejteni, mi állhat a jelenség hátterében – az eredmények pedig meglepően érdekesek. A svájci Christian Cajochen vezette kutatócsoport már 2013-ban publikált egy tanulmányt, amelyben 33 önkéntes alvását vizsgálták laboratóriumi körülmények között. Az eredmények szerint telihold környékén az alvás mélysége mintegy 30 százalékkal csökkent, az elalváshoz szükséges idő átlagosan öt perccel nőtt, és az alvás teljes időtartama is körülbelül húsz perccel rövidebb volt, mint más holdfázisok idején. A résztvevők azt is jelezték, hogy kevésbé érezték kipihentnek magukat reggel.
Nem ez volt az egyetlen tanulmány, amely hasonló eredményre jutott. Az amerikai University of Washington és argentin kutatók közös vizsgálata szerint a holdciklus befolyásolhatja az alvási szokásokat még modern, kivilágított városi környezetben is. A kutatók megfigyelték, hogy telihold előtti napokon az emberek később fekszenek le és rövidebb ideig alszanak – vagyis a hatás nemcsak a vidéki, sötét környezetben élőket érinti.
Más vizsgálatok azonban nem találtak összefüggést. A müncheni Max Planck Institute of Psychiatry több mint 1200 ember alvási adatait elemezte, és nem tudta kimutatni, hogy a holdfázisok bármilyen statisztikailag jelentős hatással lennének az alvásra. Hasonló eredményre jutott egy 2015-ös kutatás is, amely több mint kétezer alváslaboros mérést elemzett: a telihold nem befolyásolta sem az alvásidőt, sem a pihenés minőségét.
Mi lehet akkor az oka, hogy egyesek mégis rosszabbul alszanak teliholdkor? Az egyik magyarázat a fény. Telihold idején a Hold fénye sokkal erősebb, és ez – különösen ott, ahol nincs teljes sötétség a hálószobában – megzavarhatja a melatonin, vagyis az „alváshormon” termelődését. A másik elmélet a „circalunáris ritmus” néven ismert jelenség: ez azt feltételezi, hogy az emberi szervezetben, akárcsak sok más élőlényben, létezik egy holdciklushoz igazodó biológiai óra. Ezt az ősi, ösztönös ritmust a modern életmód ugyan elnyomta, de nem tűnt el teljesen.
Nem zárható ki a pszichológiai tényező sem. A telihold mindig is misztikus jelenség volt, amihez a kultúrák számos hiedelmet kapcsoltak. Ha valaki tudja, hogy épp telihold van, könnyen előfordulhat, hogy tudat alatt éberebb marad, vagy jobban figyeli az alvását, így az apróbb zavarokat is könnyebben észreveszi.
A tudományos közösség jelenleg óvatos a következtetésekkel: a legtöbb szakember szerint bár bizonyos körülmények között a holdfázis hatással lehet az alvásra, ez a hatás nem egyetemes, és nagymértékben függ a környezettől, az életmódtól, sőt az egyéni érzékenységtől is. Más szóval: van, akit megvisel a telihold, és van, aki semmit sem érez belőle.
