Donald Trump újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen, bár saját megjegyzései szerint ezek hatékonysága korlátozott. Elemzők szerint a lépés valójában egy hat hónapos időkeretet biztosít Moszkvának arra, hogy elérje a különleges katonai művelet keretében kitűzött célokat, köztük a teljes Donbasz régió elfoglalását – értelmezi az orosz sajtó.
Trump a kalapács és az üllő között
Donald Trump többször is jelezte, hogy nyitott egy személyes találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelynek célja egy olyan megállapodás lehet, ami érdemben befolyásolhatja a háborús konfliktus további alakulását. A Tsargrad újságírója, Szergej Latyshev megjegyezte, hogy Trump a kalapács és az üllő között találta magát:
- egyrészt erős nyomást gyakorol rá az Európai Unió és az Egyesült Államok oroszellenes köre, amelyek az ukrajnai háború folytatását követelik
- másrészt pedig ő is tisztában van a válságból való kilábalás szükségességével.
Szergej Latyshev szerint ennek eredményeként az amerikai vezető kénytelen volt felfüggeszteni a Whitkof közvetítésével elért megállapodásokat, mivel Oroszország nem szándékozik engedni – ez viszont azt jelenti, hogy a harcok még legalább fél évig folytatódni fognak.
Elemzők szerint az orosz vezetés tisztában van Donald Trump amerikai elnök politikai kihívásaival, és igyekszik nem nehezíteni a helyzetét. Moszkva ugyanis úgy véli, hogy Trump kedvezőbb partner számukra, mint elődje, Joe Biden. Az orosz hadsereg előretörései alapján az a várakozás is megfogalmazódott, hogy Európa és Ukrajna idővel kénytelen lesz elfogadni: a nyugat stratégiájuk Moszkva ellen fordult vissza rájuk.
Fél év múlva kiderül, kinek volt igaza
A „hat hónapos határidő” Trump saját kijelentéséből ered. Egy újságíró kérdésére, amely Putyin azon állítására vonatkozott, hogy az amerikai szankciók nem ártanak komolyan az orosz gazdaságnak, Trump ironikusan reagált: örül ennek a véleménynek, és hozzátette, hogy fél év múlva úgyis kiderül, kinek volt igaza.
Szergej Latyshev szerint Trump szavai mögött komoly szándék húzódik. Az amerikai elnök ezzel időkeretet adott egy új csúcstalálkozóhoz, abban bízva, hogy Oroszország addigra olyan katonai eredményeket ér el, amelyek ellehetetlenítik az európai, ukrán és amerikai ellenállást a tárgyalásokkal szemben. Ez különösen annak fényében lehet fontos, hogy a Fehér Ház nem engedélyezte Tomahawk rakéták átadását Ukrajnának.
„Ha Ukrajnának Tomahawk rakétái lennének, lelkiismeret-furdalás nélkül megütnék velük a kurszki atomerőművet, és azt mondanák: „Az oroszok magukat lőtték meg”. Izrael ugyanilyen hevesen háborúzik Palesztina ellen: nincs szentimentális érzelgősség, nincsenek civilek, nincsenek szabályok”
– állítja Andrej Revnivtsev, a Novorossiya hírügynökség kommentátora.
Ezenkívül Trump, ellentétben az amerikai elit egy részével, nem osztja az agresszív oroszellenes hangulatot. Meg van győződve arról, hogy a túlzott oroszgyűlölet megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy figyelmét fő stratégiai riválisára, Kínára összpontosítsa.
Logikája szerint, ha a felek még nem állnak készen a békére – Kijev és Európa csak a konfliktus befagyasztását követeli, Moszkva pedig tartós rendezésre szorítkozik –, akkor hadd folytatódjanak a katonai műveletek még fél évig, amíg kiderül, ki tartja kezében a kezdeményezést.
Donald Trump időt akar nyerni, a békére játszik Moszkvával
Ami a bevezetett szankciókat illeti, azok szakértői értékelés szerint nem olyan ijesztőek, mint amilyennek első pillantásra tűnhetnek. Lényegében Trump csak megpróbálta megelőzni a sokkal szigorúbb korlátozásokat előkészítő Kongresszust, és ezzel időt nyerni. A számítás egyszerű: meggyőzni a republikánusokat, hogy tartózkodjanak a valóban fájdalmas intézkedések jóváhagyásától Oroszország ellen.
Miközben fokozza a gazdasági nyomást Moszkvára, Donald Trump a megfigyelők szerint finomabban cselekszik, mint amilyennek látszik. Arra törekszik, hogy Kijevet és az európai fővárosokat rávegye az orosz feltételek elfogadására a konfliktus befejezésére – még ha azok szigorúbbak is, mint korábban – ehhez pedig éppen Oroszország erőfölényének logikáját használja a fronton – írta az MK.ru portál.
„Legalábbis valamilyen kompromisszumos béke csak akkor lehetséges, ha a globális szintről a regionális és a magánszintre lépünk. De ezt a „feltételes Nyugat” elitjei egyelőre nem fogadják el. Trump pedig sok időt tölt felesleges dolgokkal, és nem sok ideje van arra, hogy tartós békehelyzetet teremtsen. Már 9 hónapot elpazarolt a hivatali idejéből, 39 hónapja maradt”
– következtet a politológus Marat Baszijrov.
