Tovább gyorsult a népességfogyás Magyarországon – derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból. 2025 első kilenc hónapjában mintegy 38 ezer fővel csökkent az ország lakossága. Bár a kedvezőtlen demográfiai hullám, folyamat nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte és globálisan is tapasztalható, a szakértők szerint a magyarországi népességcsökkenés megfordításához rendszerszintű, átfogó megoldásokra van szükség. Olyanokra, amelyek nem termelőegységként tekintenek az édesanyákra – hiszen önmagában az anyagi támogatás már nem elegendő.

Folyamatosan csökken a születések száma Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 2025 szeptemberében 6172 gyermek jött világra, ami 8,3 százalékkal, azaz 559-cel kevesebb az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Idén februárban először fordult elő, hogy a havi születésszám 6 ezer alá csökkent, azóta pedig hullámzóan alakultak az adatok. A halálozások és a házasságkötések száma is változást mutatott az előző évhez képest.
A népességcsökkenés legfontosabb számai:
- Február: 5653 gyermek született – az első hónap, amikor 6 ezer alá csökkent a születésszám.
- Március: 5885 újszülött – enyhe emelkedés
- Április: 5323 születés – történelmi mélypont
- Május: 5696 gyermek jött világra – némi javulás
- Június: 5921 élveszületés.
- Július: 6696 újszülött – az év eddigi csúcsa
- Augusztus: 6360 születés.
- Szeptember: 6172 gyermek született – csökkenés az előző hónaphoz képest
Ezzel szemben:
- Halálozások száma szeptemberben: 8758 fő – 12%-kal (559 fővel) kevesebb, mint 2024 szeptemberében.
- Természetes fogyás: 2586 fő – szemben az egy évvel korábbi 3257-tel.
- Házasságkötések: 6313 pár mondta ki a boldogító igent – 17%-kal (899-cel) több, mint tavaly ilyenkor.

Népességcsökkenés: 2025 első kilenc hónapjának demográfiai adatai
2025 januárja és szeptembere között 54 305 gyermek született Magyarországon, ami 6,8%-kal (3964-gyel) kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenységi arányszám 1,32-re csökkent az előző évi 1,39-ről. Ugyanebben az időszakban 92 210-en haltak meg, 1,9%-kal (1775-tel) kevesebben, mint 2024-ben. A természetes fogyás így 37 905 fő volt, ami 6,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Összesen 37 288 házasságkötést regisztráltak, 2,4%-kal (906-tal) kevesebbet, mint tavaly; különösen január–április és nyár elején csökkent a számuk, míg szeptemberben 17%-os emelkedés történt.
Ezer lakosra 7,6 élveszületés és 12,9 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,5 ezrelékponttal, míg a halálozási arányszám 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2024 január–szeptemberében. A természetes fogyás 0,3 ezrelékponttal 5,3 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 3,3 csecsemőhalálozás jutott, amely 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 5,2 ezrelék volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – írta az Index.

„Az édesanyák nem termelőegységek”
Az elmúlt évben a születések száma minden régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb visszaesés Budapesten és Nyugat-Dunántúlon volt. A halálozások Észak-Magyarország és Nyugat-Dunántúl kivételével mérséklődtek, leginkább Pest régióban, valamint a Dél- és Észak-Alföldön.
A természetes fogyás Pest régió és Dél-Alföld kivételével mindenütt nőtt, kiemelkedően a fővárosban, Észak-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon. A házasságkötések az egyik félen növekedett, másik félen csökkent: Észak-Alföldön nőtt a legtöbbet, Budapesten csökkent leginkább.
2024 októbere és 2025 szeptembere között 73 547 gyermek született, 6,6%-kal (5201-gyel) kevesebb, 125 695-en hunytak el, 2,1%-kal (2696-tal) kevesebben, és 45 655 pár kötött házasságot, 5,3%-kal (2571-gyel) kevesebben, mint az előző 12 hónapban. A gyermekvállalás ösztönzése nem csak pénzkérdés: szakértők a főállású anyaság társadalmi elismerését szorgalmazzák, hangsúlyozva, hogy „az édesanyák nem termelőegységek”.











