A Feleségek luxuskivitelben sztárjának elhunyt az édesanyja. Ő azonban sem kibékülni, sem elbúcsúzni nem tudott tőle.
Polgár Tünde jó ideje nem volt már jóban az édesanyjával. Negyven év után viszont eldöntötte, hogy ki akar békülni vele. Csakhogy a találkozásra már sosem kerülhetett sor.
„Anyának alkoholproblémái voltak, ám a válásnál a bíróság neki ítélt az öcsémmel. Amikor már tarthatatlan volt a helyzet, apu magához vett minket. Anya úgy élte ezt meg, hogy elárultuk. Azután nem keresett minket, nem érdekelte, mi van velünk (…) Párszor felhívott: „Helló, Vera vagyok”. Nem is azt mondta, hogy anya… Mindig közölte: a gyerekeként kötelességeim vannak. Ilyenkor pénzt kért, de soha nem kérdezte, hogy vagyok! Próbáltam összegyűjteni a bátorságom, hogy elmondjam, szeretnék találkozni és beszélni vele, de sosem mertem. Féltem a visszautasítástól, és attól, milyen válaszokat kapok a kérdéseimre. Szerettem volna megtudni, miért hagyott el? Miért nem keresett soha? Miért nem érdekelte, hogyan alakult az életünk? Sokáig magamat okoltam, hogy nem kellettem. Talán nem is fogadtam el, nem az én hibám, és nem is bocsátottam meg magamnak” – részletezte a Blikknek Tünde, aki egy forgatáson tudta meg az öccsétől a lesújtó hírt.
„Rákos volt, és szívproblémákkal küzdött. Kórházban volt, de nem tudtunk róla. Eltelt a halála után két hét, mire szólt nekünk a testvére, hogy intézni kell a temetést. Sokkot kaptam, nem hittem el. Hirtelen rám szakadt, hogy ezt már sosem tudom rendbe tenni. Hazafelé a forgatásról összetörtem az autómat, zokogtam, összeomlottam. Szégyellem, hogy ennyi év alatt sosem tudtam meglépni, amit kellett volna. Ennél az is jobb lett volna, ha van egy vita, egy nagy kiabálás, vagy ha a fejemhez vág fájó mondatokat, mert az is egyfajta lezárás lett volna. Így viszont sosem tudom meg, mit gondolt anya. Azt hiszem, ha olyat mond, amit igaznak érzek, és azt látom, hogy megbánta, akkor megbocsátottam volna neki…”
