Miközben a világ egyre több helyén már futurisztikus étlapokon szerepel a laborkörülmények között növesztett „műhús”, Magyarország még időben lehúzta a rolót a technológia előtt. Az Országgyűlés kedden 140 igen és mindössze 10 nem szavazattal megszavazta a teljes tiltást. Ettől kezdve csak egyetlen helyen ehetünk „műmarhamájat”: az orvosi és állatgyógyászati laborokban – a tányérokra viszont biztosan nem kerülhet.
A műhús (szaknyelven szólva: állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék) az elmúlt években hatalmas lendületet vett: Szingapúrban már éttermek is kínálják, Amerikában pedig a „fenntarthatóan előállított fehérje” jövőjét látják benne. A magyar kormány azonban egészen másképp gondolja. Az indoklás szerint a hagyományos mezőgazdaság, a termőföld, a gazdák munkája és a vidéki életforma olyan értékek, amelyeket semmilyen labor nem írhat felül – főleg nem Petri-csészében növesztett szeletekkel.
Az agrárminiszter szerint az élelmiszer-előállítás nem választható le a földről, mert akkor „elveszítjük kultúránkat, identitásunkat”. A műhús szerinte olyan életmód-változás felé tolhatná Európát, ami szétzilálná a kontinens gasztronómiai hagyományait, és olyan egészségügyi kockázatot is rejthet, amit jelenleg senki sem tud megnyugtatóan cáfolni. Ha valami az emberi szervezetbe kerül, akkor teljes rizikómentességre van szükség – márpedig itt túl sok a kérdőjel.
„Az elfogyasztott élelmiszerek jelentős hányadukban beépülnek az emberi szervezetbe. Ebből következően mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása érdekében”
– mutatott rá Nagy István.
Az elfogadott szabályozás ezért szigorú: a műhús előállítása és forgalmazása is teljes tilalom alá került, kivéve az orvosi és állatgyógyászati kutatási célokat. A kormány hangsúlyozta, hogy ezzel az uniós előírásoknak is megfeleltek, ráadásul ezzel a magyar agráriumnak, a termőföldnek és a gazdáknak is védelmet tudnak adni.
