Volodimir Zelenszkij újra választásokat lebegtetett be – a front dübörög, a rakéták hullanak, de az amerikai nyomás egyre erősebb. Trump szerint Kijev „a háborúra hivatkozik”, hogy elkerülje a voksolást. A kérdés már nem is az, lehet-e, hanem hogy kinek áll érdekében, hogy háború idején urnákhoz menjenek az ukránok – írta a BBC.
Nyomás alatt: Zelenszkij szerint jöhet a választás, ha Amerika akarja
Zelenszkij nyilatkozata megint belökte a témát a nemzetközi közbeszédbe: ha az USA és az európai partnerek garantálják a biztonságot, akár 60–90 napon belül megtarthatják a választást. Az ukrán elnök külön hangsúlyozta: őt „ésszerűtlen narratívának” tartja, hogy ragaszkodna a hatalomhoz. Szerinte a döntés az ukrán népé.
Csakhogy a háború valósága mást mutat: több millió menekült külföldön, katonák a fronton, folyamatos orosz dróntámadások. A szakértők szerint egy ilyen helyzetben a voksolás már önmagában biztonsági kockázat lenne.
A civil szervezetek és a politikai elit nagy része is úgy látja: háború alatt lehetetlen tisztességes választást tartani. Egy parlamenti bizottsági elnök egyenesen úgy fogalmazott: a voksolás „teljesen kizárt”.
Trump–Putyin árnyékában: miért veszélyes a választás ötlete?
A vita mögött ott húzódik Donald Trump – és vele együtt Oroszország – politikai árnyéka. Trump a Politico-interjúban ismét kétségbe vonta Zelenszkij legitimitását, és azt sugallta: az elnök akadálya a békének.
Ez a narratíva egybeesik Moszkváéval, amely folyamatosan illegitimnek nevezi Zelenszkijt, és előfeltételként követeli az új választást. Az ukrán politikusok egy része szerint éppen ez a lényeg: „A választásokkal pontosan azt csinálnánk, amit Putyin szeretne” – figyelmeztettek kijevi képviselők, hozzátéve:
„A kampány megosztaná az országot, és belülről gyengítené a védelmet.”
