A Middle East Respiratory Syndrome, röviden MERS. 2012-ben először Szaúd-Arábiában azonosították, és azóta is időről időre felüti fejét az Arab-félszigeten, valamint ritkán más kontinenseken, ahogy az utazók révén Európába is bekerült.
A MERS-t egy koronavírus okozza, amely főként dromedár tevékből terjed az emberre. A fertőzés kezdetben lázzal, köhögéssel és légszomjjal jelentkezik, de sok esetben tüdőgyulladáshoz, súlyos légzési elégtelenséghez vezethet. Ami igazán ijesztő, az a halálozási aránya: a WHO adatai szerint az összes, 2012 óta regisztrált eset közel 30–40 százaléka végződött halállal. Ez jóval magasabb arány, mint a COVID-19 bármelyik hullámánál, és így a MERS valódi „lopakodó gyilkosnak” számít.
Bár az emberről emberre terjedés ritka, a vírus időről időre kis gócokban felüti a fejét, különösen kórházakban vagy azokban a közösségekben, ahol tevékhez kapcsolódó tevékenységek zajlanak. 2025-ben például 19 megerősített esetet jelentettek, többségében Szaúd-Arábiában, de akadtak importált esetek Franciaországban is. Ezek a számok ugyan kicsinek tűnhetnek a globális járványokhoz képest, de minden egyes eset emlékeztet minket arra, hogy a vírus nem tűnt el, és mindig ott van a lehetősége egy új kitörésnek.
Nincs oltás
A tudósok folyamatosan figyelik a MERS-hez hasonló koronavírusokat, mert egyetlen mutáció is elegendő lehet ahhoz, hogy a vírus hatékonyabban terjedjen emberről emberre, és ez potenciálisan egy újabb világjárvány kiindulópontja lehet. Nincs oltás vagy specifikus gyógymód, így a fertőzés kezelése főként tüneti, a túlélés pedig nagymértékben függ az egyéni egészségi állapottól és a gyors orvosi ellátástól.
Az utazóknak különösen óvatosnak kell lenniük: kerülniük kell a közvetlen érintkezést tevék és nyers tevetej termékekkel, gyakran kezet kell mosniuk, és légúti tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ezek az egyszerű higiénés szabályok lehetnek az egyetlen védelmi vonal a MERS ellen, miközben a vírus továbbra is lappang, és minden pillanatban új áldozatokat szedhet.
A MERS nem tűnt el, és nem is fog, legalábbis a közeljövőben. Bár nem fenyegeti az egész emberiséget úgy, mint a COVID-19, minden egyes eset emlékeztet minket arra, hogy a világban léteznek lopakodó kórokozók, amelyek készen állnak arra, hogy bármikor újra megmutassák, milyen halálosak tudnak lenni. A Sivatagi SARS, ahogy a tudósok és a média elnevezte, továbbra is lesben áll, és a világ még mindig éber figyelmet igényel.
