A zsugorinfláció után egy újabb, sokkal alattomosabb áremelési technika terjed a boltokban: a stretchfláció. Ennél a módszernél a gyártók nem csökkentik, hanem látszólag növelik a termék kiszerelését, miközben az ár ennél aránytalanul nagyobb mértékben emelkedik.
A trükk lényege, hogy a fogyasztó első ránézésre úgy érzi, többet kap a pénzéért. A valóság azonban az, hogy az egységár, vagyis a kilónkénti vagy literenkénti ár jelentősen megugrik. Ez a drágulás gyakran észrevétlen marad, mivel a korábbi egységárat nem tüntetik fel, csak az aktuálisat.
A kiszerelés „bővítését” rendszerint hangzatos marketingüzenetek kísérik, mint a „+10% extra tartalom” vagy a „most nagyobb méretben”. Ezek a feliratok elfedik a tényleges áremelést, miközben a csomagolás alig változik, így a vásárlók többsége nem érzékeli, hogy valójában kevesebbet kap a pénzéért.
A jelenségre a francia Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet is felhívta a figyelmet, amely öt konkrét terméken keresztül mutatta be a stretchfláció működését. Elemzésük szerint ez a gyakorlat tudatosan épít a vásárlók figyelmetlenségére és információhiányára, és hosszú távon aláássa a fogyasztói bizalmat – írja az Agroinform.
A probléma gyökere az átláthatóság hiánya. A jelenlegi szabályozás nem kötelezi a gyártókat arra, hogy egyértelműen jelezzék a kiszerelés és az egységár változását. Egy átlagos vásárló számára így szinte lehetetlen nyomon követni, hogyan alakulnak hétről hétre az árak valójában.
Amíg ez nem változik, minden „nagyobb kiszerelés” gyanús marad. A Foodwatch szerint csak akkor lehet visszaszorítani a stretchflációt, ha a fogyasztók világos, összehasonlítható információkat kapnak, és pontosan láthatóvá válik, ki és mennyit profitál ezekből a rejtett áremelésekből.



