Az euró ismét felkapott szó Európában. Bulgária már túl van a csatlakozáson, és most a gazdasági hatásokat számolja. Románia miniszterelnöke a 2028-as kampány egyik zászlajára tűzte a bevezetést. Svédország újra napirendre vette a kérdést geopolitikai megfontolásokból. Horvátország pedig két éve már euróval fizet.
A régióban egy ország maradt látványosan távol a céltól: Magyarország. És nem pusztán politikai okokból.
Az euró bevezetése nem egy gombnyomás, hanem egy hosszú koreográfia. Az első felvonás a maastrichti kritériumok teljesítése: alacsony és tartós infláció, 3 százalék alatti költségvetési hiány, 60 százalék alatti vagy csökkenő államadósság, stabil árfolyam és konvergáló kamatszintek.
Ezek nem egyszeri vizsgafeladatok, hanem kitartó teljesítményt váró követelmények. Ha az infláció hullámvasút, a költségvetés pedig ciklikusan túlköltekezik, a belépő ára években mérhető.
Ha a számok rendben vannak, következik az ERM II árfolyamrendszer. Legalább két évig az adott valuta az euróhoz rögzített sávban mozoghat, jelentős kilengés és leértékelés nélkül. Ez a szakasz kötelező és nem rövidíthető.
Itt a piac figyel. Tesztel. Kóstolgat. Egyetlen komolyabb megingás is alááshatja a hitelességet.
A leggyorsabb forgatókönyv
Extrém optimista esetben az euró 4–5 év alatt bevezethető. Reálisabban inkább 6–7 év a szakmai konszenzus. Az 1–2 éves ígéretek a politikai retorika kategóriájába tartoznak.
Horvátország példája gyakran kerül elő: 2020-ban lépett be az ERM II-be, 2023-ban már eurót használt. De ez évekig tartó előkészítés, stabil infláció és fegyelmezett gazdaságpolitika eredménye volt.
Dán kivétel, svéd halogatás
Dánia hivatalos opt-outtal rendelkezik, tehát nem köteles bevezetni az eurót. A dán korona gyakorlatilag fixen az euróhoz kötött, technikailag gyorsan csatlakozhatnának, ha politikailag akarnák.
Svédország nem kapott opt-outot, de egyszerűen nem lép be az ERM II-be. Jogilag így mindig hiányzik egy feltétel. Gazdaságilag többnyire rendben vannak, a döntés politikai.
Miért tudott előzni Bulgária?
Bulgária 1997 óta valutatanácsi rendszert működtet. A leva kvázi fixen az euróhoz kötött, a jegybank nem folytat önálló monetáris politikát. Nem nyomtathat pénzt szabadon, nem játszhat a kamatokkal, nem finanszírozhatja az államot.
Másképp fogalmazva: Bulgária már negyedszázada úgy él, mintha eurója lenne, csak más név szerepel az érméken. Így az ERM II nem jelentett valódi alkalmazkodási sokkot.
Magyarország ezzel szemben aktív árfolyampolitikát folytat, a forint válságkezelési ütközőzóna, és az infláció az elmúlt években kifejezetten volatilis volt. Az euró technikailag működne. A kérdés a makrogazdasági fegyelem és a politikai szándék – írja a Pénzcentrum.
Mit jelent a valutatanács a gyakorlatban?
A rendszer lényege a teljes fedezettség. Ha nincs euró a tartalékban, nincs új pénz. A pénzmennyiség nem döntés, hanem következmény. A jegybank ilyenkor nem gazdaságpolitikai aktor, hanem pénztáros.
Ez stabilitást ad, de elveszi a mozgásteret. Nincs kamatmanőver, nincs árfolyamgyengítés, nincs válság alatti pénzbőség. Cserébe kisebb a kisiklás esélye.
Mikor lehetne euró Magyarországon?
Ha ma megszületne a politikai döntés, és a gazdaság gyorsan stabil pályára állna, akkor is minimum középtávú projektről beszélünk. A realitás inkább egy évtized közepe vagy vége, nem a következő választási ciklus.
Az euró nem varázspálca, és nem is ördöglakat. Fegyelmet kér, cserébe kiszámíthatóságot ad. A kérdés az, hogy Magyarország melyik játékszabályrendszerben érzi magát otthonosabban: a rugalmas, de kockázatos saját pályán, vagy az eurózóna szigorúbb, de stabilabb parkettjén.
