A vita középpontjában az áll, hogy a japán politikai és katonai vezetés egyre határozottabban jelzi: ha Peking fegyverrel próbálná megszerezni a Tajvan feletti ellenőrzést, Japán nem maradna passzív, hanem akár katonai támogatást is nyújthatna a sziget védelmében.
Kína ezt éles beavatkozásnak tekinti a saját belügyeibe, és figyelmeztette Tokiót, hogy az ilyen kijelentések súlyos következményekkel járhatnak.
A diplomáciai szócsaták mellett a tengeren és a légtérben is nő a feszültség: egyre gyakoribbak a hadihajók és katonai repülőgépek közelségi manőverei, amelyek növelik egy esetleges baleset vagy félreértés kockázatát.
Gazdasági és politikai szinten is erősödik a rivalizálás, mivel mindkét ország igyekszik növelni befolyását a régióban. Elemzők szerint a konfliktus nem egy gyorsan lezárható vita, hanem egy hosszabb távú hatalmi versengés része, amely az egész ázsiai–csendes-óceáni térség stabilitását befolyásolhatja.
(via)
