Nyolc hónapja lépett hatályba a településvédelmi törvény, amely jogi eszközöket ad az önkormányzatok kezébe a beköltözések korlátozására. Azóta látványosan felgyorsult a folyamat: míg decemberig 108 település hozott ilyen rendeletet, március elejére számuk már 228-ra emelkedett.
Alkotmányos alapokra helyezett önazonosság
Az új szabályozást az Alaptörvény tizenötödik módosítása alapozta meg. Az április 14-e óta hatályos rendelkezés kimondja: a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való alapvető jogát.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a cél az volt, hogy a polgármesterek és képviselő-testületek hatékonyabban léphessenek fel, ha a tömeges betelepülés veszélyezteti a település társadalmi szerkezetét, identitását vagy kulturális arculatát. Példaként említette, hogy Budapest 1990 óta mintegy 330 ezer lakost veszített, miközben az agglomeráció és a Balaton térsége jelentős népességnövekedést tapasztalt, ami több helyen átalakította a településszerkezetet – írja az Index.
Milyen eszközökkel élhetnek az önkormányzatok?
A törvény több lehetőséget biztosít a helyhatóságok számára:
- Elővásárlási jog: ingatlaneladás esetén elsőként az önkormányzat élhet a vásárlás jogával, majd a helyi lakosok következhetnek.
- Lakcímlétesítés korlátozása: a beköltözést feltételekhez köthetik, akár közösségi kötelezettségek teljesítéséhez is.
- Betelepülési hozzájárulás: az ingatlanvásárlást díjfizetéshez köthetik, amelynek mértékét rendeletben határozzák meg.
A döntések során az önkormányzatoknak indokolniuk kell mérlegelésüket, és a rendeletben rögzített szempontok szerint kell eljárniuk.
Kik mentesülnek?
Bizonyos esetekben nem alkalmazhatók a korlátozások. Az állami támogatással, például csok plusszal vagy falusi csokkal ingatlant vásárlók szabadon költözhetnek. Nem vonatkozik a tilalom a helyi lakosokra, az onnan elszármazottakra, az ott tanulókra, valamint az állami, önkormányzati és egyházi alkalmazottakra sem, akik munkavégzés miatt érkeznek.
Hol a legaktívabbak?
A legtöbb korlátozó rendelet Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében született, ahol 45 település, köztük több város is bevezette az intézkedéseket. Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szintén élen jár. Ezzel szemben Budapesten egyedül a XVI. kerület, míg Veszprém vármegyében csak Vöröstó alkotott ilyen rendeletet.
Milliós hozzájárulások, százezres díjak
A betelepülési hozzájárulás mértéke településenként jelentősen eltér. Rajkán és Győrújbaráton ingatlanonként másfél millió forintot kérnek az új tulajdonosoktól. Balatonföldváron a vételár két százalékában határozták meg az összeget, ami a balatoni árak mellett több millió forintot is jelenthet.
Másutt mérsékeltebb díjakat szabtak ki: Pilisen fejenként százezer forintot, Abaújkéren szintén százezret, Alsógagyon ötvenezer forintot kell fizetni. Jászladány egyszeri ötvenezer forintos hozzájárulást ír elő.
A számok alapján a településvédelmi eszközök alkalmazása rövid idő alatt országos jelenséggé vált, és egyre több önkormányzat él a beköltözések szabályozásának lehetőségével.
