A drónok több járművet találtak el: az egyik becsapódás egy repülőtér közelében, a másik egy iskola mellett történt, két civil sérülését okozva. Azerbajdzsán azonnal a külügyminisztériumba hívta az iráni nagykövetet, tiltakozott, és magyarázatot követelt, jelezve, hogy fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre.
Elemzők szerint Irán ezzel a lépéssel a konfliktust új szintre emelte, hiszen Azerbajdzsán korábban nem volt közvetlen célpontja a harcoknak. A támadás a régióban már meglévő feszültségeket is tovább fokozza, miközben a háború már több országot érint, köztük az Egyesült Államokat, Izraelt és több öböl-menti államot. A régióban zajló katonai akciók – rakéták, drónok és egyéb támadó eszközök bevetése – komoly áldozatokat követelnek mindkét oldalról, és a helyzet folyamatosan eszkalálódik.
A nemzetközi közösség aggodalmát tovább növeli, hogy a konfliktus már NATO-légtérben is kockázatot jelentett: a légvédelmi rendszerek egy Iránból Törökország felé tartó rakétát semmisítettek meg. Emellett több közel-keleti ország, köztük Katar és az Egyesült Arab Emírségek, is zavart tapasztalt légterükben és infrastruktúrájukban az iráni támadások miatt.
A háttérben az áll, hogy a konfliktus február végén kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael nagy léptékű katonai csapásokat mért Iránra. Az iráni vezetés erre nagyszabású válaszcsapásokkal reagált, amelyekbe nemcsak közvetlen ellenfeleit, hanem a térség más országait is bevonták. A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy Irán nemcsak a Közel-Keleten, hanem a Kaukázus térségében is növelni kívánja katonai jelenlétét és nyomását.
A konfliktus közvetetten már Európára is hatással van. Magyarország és több európai ország fokozott készültséget hirdetett terrorfenyegetettség és a lehetséges migrációs nyomás miatt. Emellett a globális olajpiac is reagált: az árak emelkedtek, ami hosszabb távon gazdasági következményekkel járhat világszerte.
