Miközben az állam milliárdokkal tartja alacsonyan az üzemanyagárakat, a szakértők szerint ez hosszabb távon a klímavédelmi célok ellen dolgozik. A Green Policy Center elemzése szerint az árstop rövid távon ugyan enyhíti a lakossági terheket, de közben növeli a fogyasztást és erősíti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
A közlekedési szektornak 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, ám a jelenlegi intézkedések inkább az ellenkező irányba mutatnak. Amikor az üzemanyag ára csökken, a fogyasztás nő, így a kibocsátás is emelkedik, míg a csökkenés inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld átállásból.
A közelmúltban bevezetett intézkedések – hatósági árak, csökkentett jövedéki adó, exporttilalom – jelentős költséget jelentenek az államnak. A becslések szerint akár 80 milliárd forintos bevételkiesést is okozhatnak, miközben a támogatás nagyobb része a magasabb jövedelműekhez kerül.
Pogátsa Zoltán elemzése szerint az árstop éppen a takarékosság ellen hat, hiszen mesterségesen olcsón tartja az üzemanyagot. Eközben a környezetbarát fejlesztésekre jóval kevesebb forrás jut: ez az összeg többszöröse annak, amit az állam korábban megújuló energia kutatására fordított – írja az AgroInform.
A jelentés arra is rámutat, hogy a magyar közlekedés energiafelhasználásának több mint 90 százaléka továbbra is kőolajszármazékokból származik, miközben az elektromos energia aránya alig éri el a 3 százalékot.
A szakértők szerint az árstop helyett hatékonyabb megoldás lenne a fogyasztás csökkentése, például a közösségi közlekedés támogatásával. A jelenlegi rendszer azonban inkább az autóhasználatot ösztönzi, miközben a vasúti és tömegközlekedési fejlesztések nem kapnak elegendő hangsúlyt.
A jelentés kiemeli, hogy bár 2023-ban csökkent a kibocsátás, ez főként az árstop megszűnése utáni drágulásnak és gazdasági visszaesésnek volt köszönhető, nem pedig tudatos környezetvédelmi intézkedéseknek.
Összességében a szakértők szerint a jelenlegi irány inkább rövid távú válságkezelés, mint hosszú távú stratégia. A valódi megoldás a közlekedési szokások átalakítása, a közösségi közlekedés erősítése és az alacsony kibocsátású technológiák elterjesztése lenne.
