Nemcsak az illegális bevándorlókat érinti az intézkedéshullám: a Trump-kormányzat most 950 bölény kitelepítését rendelte el. A csaknem ezer állatból álló csordát Montana államban közterületről űzik el – onnan, ahol már jóval Amerika felfedezése előtt is őshonosak voltak.
A háttérben az áll, hogy a nonprofit American Prairie Foundation adományokból több százezer hektár földet vásárolt. Emellett hét legelőterületet béreltek Phillips megyében, ahol a bölénycsorda szabadon legelhetett. A cél az úgynevezett „American Serengeti” helyreállítása volt: egy fajgazdag füves puszta a Sziklás-hegység térségében, ahol bölények mellett farkasok, villásszarvú antilopok, grizzly medvék és pumák is élnek.
Az érintetlen természet visszaállításának terve azonban politikai konfliktussá vált a konzervatív államban. Republikánus politikusok azzal vádolták a természetvédő alapítványt, hogy felveri a földárakat, és veszélyezteti a farmerek és állattenyésztők megélhetését. A vitába végül az amerikai belügyminisztérium is beavatkozott – ironikus módon egy bölényt ábrázoló logóval. Donald Trump belügyminisztere, Doug Bergum – aki maga is ranch-tulajdonos Észak-Dakotában – gyors döntést hozott – írja a krone.at.
Bergum visszavonta az American Prairie Foundation bérleti engedélyeit, és kitiltotta a bölényeket a területről. Döntését egy közel 100 éves törvényre, a Taylor Grazing Actre alapozta, amely szerint az állami préri elsősorban haszonállatok számára fenntartott. A bölényeket ezzel szemben vadállatoknak minősítik.
A természetvédők ezt vitatják. Egy szóvivő a New York Timesnak úgy nyilatkozott: „A bölények haszonállatok, ugyanúgy meg vannak jelölve és be vannak oltva, mint más állatok. Ráadásul húsukat a környék őslakos törzseinek adományozzuk.”
Montana republikánus kormányzója, Greg Gianforte támogatja a döntést: „A farmerek és rancherek mellett állunk az állami túlkapásokkal szemben.” Szerinte a közterületeknek „hozzáférhetőnek és produktívnak” kell maradniuk, nem pedig egyes csoportok vízióját szolgálniuk.
