A WHO szerint ugyan a közegészségügyi kockázat továbbra is alacsony, a vírus körül kialakult bizonytalanság és a súlyos esetek miatt világszerte nőtt az aggodalom.
A hantavírus elsősorban rágcsálók – főként egerek és patkányok – vizeletével, ürülékével és nyálával terjed. Az ember legtöbbször úgy fertőződik meg, hogy belélegzi a kiszáradt ürülékből vagy vizeletből származó, levegőbe kerülő részecskéket. A fertőzés veszélye ezért különösen nagy lehet erdei környezetben, elhagyott épületekben, pajtákban, raktárakban vagy olyan helyeken, ahol rágcsálók fordulnak elő. A szakértők szerint a kirándulók, mezőgazdasági dolgozók és terepen dolgozó katonák tartoznak a leginkább veszélyeztetett csoportok közé.
A betegség kezdeti tünetei rendkívül hasonlítanak az influenzára: magas láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség és rossz közérzet jelentkezhet. Éppen ezért a fertőzés korai felismerése különösen nehéz. Néhány nap alatt azonban súlyos állapot alakulhat ki. Egyes vírusváltozatok tüdőszindrómát okoznak, amely során a tüdő folyadékkal telítődik, és életveszélyes légzési elégtelenség léphet fel. Más változatok a veséket támadják meg, belső vérzést, alacsony vérnyomást, illetve akut veseelégtelenséget idézhetnek elő.
A mostani nemzetközi figyelmet kiváltó eset azért különösen aggasztó, mert az érintett fertőzéseket az úgynevezett Andes-vírus okozhatta, amely a hantavírusok között ritka módon emberről emberre is képes terjedni. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez rendkívül ritka, és általában csak nagyon szoros kontaktus esetén fordul elő.
Az MV Hondius expedíciós hajón eddig több halálesetet és számos gyanús fertőzést regisztráltak. A hajó hetekig vesztegzár alatt állt, több kikötő sem engedte partra szállni az utasokat és a személyzetet. A holland és brit hatóságok speciális egészségügyi intézkedéseket vezettek be, miközben a WHO folyamatosan monitorozza a helyzetet.
Magyarországon a hantavírus-fertőzés ritkának számít, de időről időre előfordulnak esetek. Hazánkban elsősorban a Puumala- és a Dobrava–Belgrade-vírustörzsek vannak jelen. A szakemberek szerint enyhe telek után nőhet a fertőzések száma, mivel ilyenkor több rágcsáló éli túl a hideg időszakot, és gyorsabban szaporodnak.
Jelenleg nincs specifikus gyógymód vagy védőoltás a hantavírus ellen, ezért a megelőzés kulcsfontosságú. A szakértők azt javasolják, hogy kerüljük a rágcsálókkal szennyezett helyeket, takarítás közben használjunk maszkot és gumikesztyűt, valamint fertőtlenítsük a zárt, poros helyiségeket, mielőtt hosszabb idő után belépnénk oda. A gyors orvosi ellátás jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket, ezért influenzaszerű tünetek esetén – különösen erdei vagy rágcsálókkal érintett környezetben történt tartózkodás után – fontos az azonnali kivizsgálás.
