A földrengés a Csendes-óceáni „Tűzgyűrű” nevű aktív tektonikai övezetben történt, ahol a Föld kőzetlemezei folyamatos mozgásban vannak, és emiatt viszonylag gyakoriak az erősebb rengések is. A 6-os erősség körüli földmozgások már komolyabbnak számítanak: képesek kisebb épületi károkat okozni, különösen a rengés epicentrumához közelebb eső, kevésbé stabil szerkezeteknél.
A jelenlegi adatok szerint a rengés epicentruma tengeri területen vagy ritkábban lakott térségben lehetett, ami csökkenti a nagyobb károk és sérülések esélyét. A helyi hatóságok és szeizmológiai intézetek ilyenkor rutinszerűen ellenőrzik a part menti területeket, hogy nem történt-e jelentősebb infrastrukturális sérülés, illetve nem alakult-e ki szökőárveszély.
Pápua Új-Guinea és környéke földtani szempontból az egyik legaktívabb régió a világon, mivel több kőzetlemez találkozási pontján fekszik. Ennek következtében az ilyen erősségű földrengések nem számítanak szokatlannak, ugyanakkor minden alkalommal fokozott figyelmet kapnak a potenciális utórengések miatt.
A szakértők ilyenkor általában arra figyelmeztetnek, hogy a fő rengést kisebb utórengések követhetik, amelyek akár napokig is eltarthatnak, és bár általában gyengébbek, időnként ezek is érezhetők lehetnek a környező területeken.
