A bejelentés több százezer kisvállalkozót érinthet, hiszen a KATA korábban Magyarország egyik legegyszerűbb és legkedvezőbb adózási konstrukciója volt, amelyet fodrászok, szerelők, tanácsadók, szabadúszók és más mikrovállalkozók százezrei használtak.
A KATA 2013-as bevezetése után gyorsan a kisvállalkozói szektor kedvencévé vált. Népszerűségét annak köszönhette, hogy alacsony, fix havi adóteher mellett minimális adminisztrációt igényelt. A főállású vállalkozók jellemzően havi 50 ezer forint befizetésével teljesíthették közterheik nagy részét, ami kiszámítható és könnyen tervezhető működést tett lehetővé. A rendszer csúcspontján mintegy 450 ezer vállalkozó választotta ezt az adózási formát.
A konstrukciót azonban 2021-ben, majd különösen 2022-ben jelentősen átalakították. A módosítások fő indoka az volt, hogy számos nagyvállalat a hagyományos munkaviszony helyett katás vállalkozóként foglalkoztatott dolgozókat, ezzel csökkentve az adó- és járulékterheket. A 2022-es szigorítás következtében a KATA-t gyakorlatilag csak azok a főállású egyéni vállalkozók használhatták tovább, akik kizárólag magánszemélyeknek számláztak, így több százezer vállalkozó kényszerült átállni az összetettebb és gyakran magasabb terhekkel járó átalányadózásra.
A kisvállalkozók kedvezően fogadnák
A Magyar Péter vezette TISZA Párt szerint ez a változtatás számos családot hozott nehéz helyzetbe, ezért céljuk egy korszerűsített, igazságosabb KATA-rendszer kialakítása. A párt hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a korábbi szabályokat állítanák vissza változtatás nélkül, hanem olyan új modellt vezetnének be, amely megőrzi az egyszerűséget és az alacsony adminisztrációs terheket, ugyanakkor megakadályozza a bújtatott foglalkoztatást. A részletszabályok – például a bevételi határ vagy a cégeknek történő számlázás lehetősége – egyelőre nem ismertek, de a szakmai szervezetek azt szorgalmazzák, hogy megfelelő garanciák mellett újra engedélyezzék a vállalati ügyfelek felé történő számlázást is.
A KATA visszavezetését a kisvállalkozók jelentős része kedvezően fogadná, hiszen az átalányadózáshoz képest sok esetben számottevő pénzügyi előnyt jelenthet. Bizonyos bevételi szinteken akár 15–20 százalékkal több nettó jövedelem maradhat a vállalkozóknál, miközben az adminisztráció is lényegesen egyszerűbbé válna. Ez különösen azok számára jelentene könnyebbséget, akik kis létszámban, önállóan dolgoznak, és nem rendelkeznek külön könyvelési apparátussal.
Ugyanakkor a rendszernek vannak árnyoldalai is. Az alacsony járulékfizetés következtében a KATA-s vállalkozók nyugdíjalapja jelentősen alacsonyabb lehet, ami hosszú távon kisebb nyugdíjat eredményezhet. Emellett továbbra is alapvető kérdés, hogyan lehet megakadályozni, hogy egyes cégek ismét a munkaviszony helyett vállalkozói szerződésekkel csökkentsék költségeiket.



