Az európai szövetségesek készek lennének támogatni Donald Trumpot az Iránnal kapcsolatos következő lépésekben, de előbb látni akarják, mennyire stabil a háború lezárását célzó megállapodás.
Óvatosak az európai szövetségesek
A G7-országok jelezték, hogy hajlandók lennének segíteni Donald Trump amerikai elnöknek az Iránnal kapcsolatos következő lépésekben. Ez akár a Hormuzi-szoros aknamentesítését is jelentheti, amely bonyolult és nagy kockázatú művelet lenne – írja a Politico. Az európai vezetők azonban egyelőre óvatosak: támogatásuk feltétele, hogy a háború lezárását célzó amerikai–iráni megállapodás valóban olyan szilárd legyen, ahogyan azt Washington állítja.
Trump a G7-csúcson nemzetközi segítséget sürgetett a Hormuzi-szoros aknamentesítéséhez, amelyen a háború előtt a világ olajforgalmának ötöde haladt át.
„Nem gondolom rossz ötletnek, ha néhány országtól egy-két hajó is jelen lenne itt. Önök nagyszerű ország lennének erre” – mondta Trump Emmanuel Macron francia elnöknek a hétfői kétoldalú találkozójukon.
„Az európaiaknak nagy tapasztalatuk van az Iránnal folytatott tárgyalásokban. Tudják, milyen nehéz lehet ez. Tudják, mennyire ügyesen használják ki az irániak a kínálkozó lehetőségeket. Úgy gondolom, egyszerűen nem akarják, hogy végül ők viseljék a felelősséget” – mondta Suzanne Maloney, a Brookings Institution külpolitikai programját vezető Közel-Kelet-szakértő.
Franciaország akár katonai erőt is küldene
Európa több vezetője is jelezte, hogy kész lenne támogatni az Egyesült Államokat Irán ügyében, de csak világos feltételek mellett. Emmanuel Macron szerint Franciaország akár vadászgépeket és fregattokat is küldhetne a térségbe, ehhez azonban az USA mellett Irán és Omán kérésére is szükség lenne.
Nagy-Britannia szintén készen állna eszközökkel segíteni, míg Friedrich Merz német kancellár a szükséges feltételek megteremtését hangsúlyozta. Giorgia Meloni olasz kormányfő szerint Olaszország továbbra is részt venne a kereskedelmi útvonalak védelmében, de tartós megoldás kell Gázában és Libanonban is.
Meloni szerint ugyanakkor lehetőség is rejlik a helyzetben. „Ha az európaiak találnak módot arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak anélkül, hogy felelőssé válnának egy olyan kimenetelért, amelyet nem tudnak irányítani, akkor ebben lehet mozgástér” – fogalmazott.
A segítség Trumpnak is üzenet lenne
A közel-keleti háború súlyosan megzavarta az energiapiacokat, ellátási gondokat és inflációs nyomást okozva világszerte. Európának ezért kulcsfontosságú, hogy a Hormuzi-szoros mielőbb teljesen újra megnyíljon, ám szakértők szerint a hajózás normalizálása hetekig is eltarthat. Washington szerint a G7-országok részvétele felgyorsíthatná a folyamatot.
Franciaország és Nagy-Britannia már korábban is egy multinacionális missziót sürgetett a hajózás védelmére és az aknamentesítésre, Németország pedig jelezte: az első aknamentesítő hajókat már elküldték a térségbe.
A segítség gazdasági érdek, de politikai gesztus is lenne Trump felé, miközben az európaiak így visszakerülhetnek az Iránról és Ukrajnáról szóló tárgyalásokba. Az amerikai elnök szerdán azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok hagyhatja lejárni az orosz olajszankciók alóli mentességet, amely szerdán jár le. A G7-szövetségesek közben fokoznák a nyomást a Kremlre.
„Hamarosan ezt is megtehetjük, mert az olaj most már áramlik. Azért vettük le a szankciókat, mert nyilvánvalóan nem akartuk akadályozni az olaj áramlását, de hamarosan olyan helyzetben leszünk, hogy ezt megtegyük” – mondta Trump.
