A magyar málna mára ritka és drága gyümölccsé vált: egyes üzletekben kilogrammonként akár 21 ezer forintos áron is kínálják. Miközben a fogyasztók számára szinte luxuscikknek számít, a gazdák számára egyre kevésbé éri meg a termesztés. A háttérben több egymásra rakódó probléma áll: a termőterületek drasztikus csökkenése, a klímaváltozás, a munkaerőhiány és az emelkedő költségek.
A friss málna ára jelenleg jelentősen eltérhet az értékesítési helytől és a származási országtól függően. A magyar termesztésű málna esetében egy 125 grammos csomag ára akár 2700 forint is lehet, ami kilogrammonként körülbelül 21 600 forintos fogyasztói árat jelent.
Az importból származó termékek olcsóbban érhetők el: például egyes spanyol málnák esetében a kilogrammonkénti ár nagyjából 8000 forint körül alakul. Magyarország néhány évtizeddel ezelőtt még jelentős málnatermelő országnak számított. Az 1980-as években közel 7000 hektáron termesztettek málnát, az éves termés pedig elérte a 25–30 ezer tonnát. Azóta azonban folyamatos visszaesés következett be. Az ezredfordulóra a termőterület körülbelül 1500 hektárra csökkent, napjainkra pedig már csak mintegy 100 hektár körül mozog. A korábbi nagy termesztőkörzetekben, például Nógrád vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén is jelentősen visszaszorult a termesztés.
A málna alapvetően a hűvösebb, kiegyensúlyozottabb időjárást kedveli. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribbá váltak a hosszú hőhullámok, az aszályos időszakok és az időjárási szélsőségek. A magas hőmérséklet és a vízhiány csökkenti a termés mennyiségét és rontja a gyümölcs minőségét is. Sok gazdálkodó ezért inkább más növénykultúrára vált, vagy teljesen felszámolja az ültetvényét. A málna egyik legnagyobb problémája, hogy betakarítása továbbra is nagyrészt kézi munkát igényel. A sérülékeny gyümölcsöt nehéz gépesítetten szedni, ezért a munkaerőköltség jelentős szerepet játszik az ár kialakulásában – írja az AgroInform.
A szezonális dolgozók hiánya és a növekvő bérek tovább nehezítik a termelők helyzetét. A hazai kereslet jelentős részét már importból fedezik, így a magyar piac érzékenyen reagál a nemzetközi változásokra is. A külföldi termelést ugyanúgy befolyásolja az időjárás, a szállítási költség és a gyors romlandóság miatt keletkező veszteség. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a málna ára magas maradjon.
A szakemberek szerint a magyar málnatermesztés jövője elsősorban a technológiai fejlesztéseken múlhat. Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a fóliasátras és üvegházi megoldások, amelyek jobban szabályozható környezetet biztosítanak. A korszerű öntözési rendszerek, a precíziós mezőgazdasági módszerek és a hatékonyabb munkaszervezés segíthet abban, hogy a hazai málna ismét versenyképesebb legyen. A következő években az árakat továbbra is az időjárás, a termőterületek nagysága, a nemzetközi piac és a termelési költségek együtt alakítják majd. A magyar málna sorsa azon múlhat, hogy a gazdák mennyire tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
