Az árrésstop azonnali megszüntetését kéri a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ). Az érdekképviselet szerint a jelenlegi szabályozás egyre nagyobb terhet ró a hazai kereskedelmi vállalkozásokra, különösen a kisebb boltokra, miközben a gazdasági környezet már lehetővé tenné a korlátozás kivezetését.
Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára szerint a szakmai érvek már régóta ismertek a döntéshozók előtt, ennek ellenére hónapok óta nem született érdemi döntés az intézkedés jövőjéről – írja az Index.
A szövetség úgy véli, a halogatás súlyos következményekkel járhat, hiszen folyamatosan csökken a kisebb üzletek forgalma, elmaradnak a fejlesztések, és egyre több családi vállalkozás kerül nehéz helyzetbe.
Több ezer bolt tűnt el egy év alatt
A kereskedelmi szektor helyzetét jól mutatják a legfrissebb adatok. Magyarországon 2025-ben 2713-mal kevesebb üzlet működött, mint egy évvel korábban, ezek közül 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt.
A bezárások különösen a kisebb településeket érintik érzékenyen. Sok faluban és kisvárosban a helyi bolt nem csupán kereskedelmi egység, hanem a mindennapi ellátás egyik alapja. Az üzletek megszűnése elsősorban az időseket, a gépjárművel nem rendelkezőket és a nehezebben mozgó lakosokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Neubauer Katalin szerint a vidéki térségek fejlesztése elképzelhetetlen a helyi kereskedelem megerősítése nélkül.
A kisboltok közvetve szenvedik meg a szabályozást
Bár az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra közvetlenül nem vonatkozik az árrésstop, a szövetség szerint mégis ők lehetnek az intézkedés legnagyobb vesztesei.
A kisebb üzletek jellemzően nagykereskedőkön keresztül szerzik be az árut, így magasabb beszerzési árakkal dolgoznak, mint a nagy láncok. Emiatt nem tudják ugyanazokat a fogyasztói árakat kínálni, még akkor sem, ha jelentősen csökkentenék saját árrésüket.
A vásárlók ezért sok esetben a nagyobb üzletláncokat választják, ami tovább csökkenti a kisboltok forgalmát. Az érdekképviselet szerint egyre több vállalkozásnál már a bérek, a rezsiköltségek és az üzlet fenntartásának finanszírozása is problémát jelent.
A diszkontok kerülnek előnybe
A jelenlegi szabályozás 201 vállalatot érint közvetlenül, amelyek több ezer üzletet működtetnek országszerte. Az érintett élelmiszer-kereskedőknek 43 termékkategóriában legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak, míg a drogériai termékek egy részénél 15 százalékos felső korlát van érvényben.
Az MNKSZ szerint a rendszer nem veszi figyelembe az egyes üzlettípusok eltérő működési költségeit. Míg egy diszkontáruház szűkebb választékkal és alacsonyabb költségekkel működik, addig egy hagyományos szupermarketnél jóval magasabbak a fenntartási kiadások.
A szövetség szerint emiatt a szabályozás a diszkontok térnyerését segíti elő, miközben a hagyományos üzletek költségcsökkentésre, választékszűkítésre és fejlesztéseik elhalasztására kényszerülnek.
A szakmai szervezetek szerint most lenne itt az idő
Az érdekképviseletek arra is felhívják a figyelmet, hogy az inflációs folyamatok jelenleg kedvezőbb környezetet teremtenének az intézkedés megszüntetésére. Az élelmiszerárak az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutattak, ezért szerintük most lenne lehetőség az árrésszabályozás fokozatos kivezetésére.
Neubauer Katalin szerint a gazdasági, agrár- és pénzügyi tárcák szakemberei is tisztában vannak a rendszer problémáival. Állítása szerint egy korábbi minisztériumi egyeztetésen is elhangzott, hogy az árrésstop versenykorlátozó hatású, ennek ellenére még nem született döntés a megszüntetéséről.
Az MNKSZ ezért ismét arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy vezessék ki az élelmiszer- és drogériatermékekre vonatkozó árréssapkát.
A szervezet szerint a további halogatás árát végső soron a magyar családi vállalkozások és a vidéki lakosság fizetheti meg, miközben egyre több, akár generációk óta működő üzlet kerülhet a bezárás közelébe.
