Diplomáciai fejtörést okozott Ursula von der Leyen bejelentése: az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló szerdai beszédében társult tagságot ajánlott Kanadának. Négy diplomata a Politicónak azt mondta, kormányukat nem tájékoztatták előzetesen, ráadásul az sem világos, mit is takar az új státusz.
Egyeztetés nélkül érkezett Ursula von der Leyen ajánlata
Von der Leyen az Európai Parlamentben közvetlenül Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz fordult: „Szeretnék önnel együtt azon dolgozni, hogy megnyissuk az utat Kanada előtt az EU első társult tagjává váláshoz.”
A felvetést a képviselők viharos tapssal fogadták, Carney pedig megölelte a bizottsági elnököt. A háttérben azonban értetlenséget váltott ki a bejelentés. Egy diplomata veszélyesnek és meggondolatlannak nevezte a titkolózást, jelezve: von der Leyen még az uniós nagykövetekkel tartott közelmúltbeli ebéden sem említette az ötletet. Egy másik szerint a beszéd előre megküldött változatában sem szerepelt a társult tagság.
Bár a bizottsági elnöknek nem kötelessége előzetesen egyeztetni beszédét a tagállamokkal, Kanada különleges státuszához szükség lenne a jóváhagyásukra. René Repasi német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint egy új tagsági forma kialakítása az uniós szerződések módosítását igényelné.
Kanada szövetségest keres Európában
Ottawa is óvatosan reagált. „Még nem tartunk ott” – mondta a társult tagságról Jonathan Wilkinson, Kanada leendő uniós nagykövete. Hozzátette: a kézzelfogható eredmények elérésére összpontosítanak. Carney korábban egyértelművé tette, hogy országa nem EU-tagságot, hanem egyedülálló szövetséget keres.
A közeledést az amerikai vámok és Donald Trump Kanada „51. állammá” tételéről szóló fenyegetései is ösztönzik. Kanada exportjának mintegy 70 százaléka az Egyesült Államokba irányul, Ottawa ezt a függőséget mérsékelné.
Egy, a tárgyalásokat ismerő uniós tisztviselő szerint az elképzelés a szabadkereskedelmet, valamint a védelmi, mesterséges intelligencia- és csúcstechnológiai tudományos együttműködést mélyítené. Politikai jogokkal vagy szabad mozgással egyelőre nem járna. Később Ausztrália, Új-Zéland, Szingapúr és Japán is csatlakozhatna a körhöz, a konstrukció pontos tartalma azonban továbbra is tisztázatlan.
