Bár az áprilisban hivatalba lépett új kormány első száz napja a G7 értékelése szerint jelentős politikai és jogállami változásokat hozott, a gazdaságpolitikában továbbra is jelen van az állami paternalizmus és a piaci verseny korlátozása. A gazdasági portál szerint a valódi fellendüléshez és az euróövezet felé vezető úthoz szükség lenne a piactorzító intézkedések, például az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó kivezetésére, miközben az államnak a túlzott gondoskodás helyett az öngondoskodást kellene ösztönöznie.
A G7 szerint az áprilisi választások után példátlan felhatalmazást kapott kormány első száz napja az elmúlt tizenhat év politikai és jogi korlátainak lebontásáról szólt. A portál szerint helyreállították a fékek és ellensúlyok rendszerét, felülvizsgálták az előző kabinet több szerződését, létrehozták a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, és jelentős mennyiségű uniós forrást is sikerült hazahozni.
A gazdaságpolitikában ugyanakkor a G7 szerint aggasztó tendencia figyelhető meg. A portál úgy értékeli, hogy az új adminisztráció egyelőre nem kezdte meg a kádári időkből eredő, majd az elmúlt másfél évtizedben tovább erősödő állami paternalizmus felszámolását. Sőt, a G7 szerint egyes intézkedések, például a gázolajfogyasztás támogatása, tovább erősítik ezt a folyamatot.
Az árrésstop és a különadó is célkeresztben
A G7 szerint a kormánypárt jelenlegi támogatottsága megfelelő alapot teremthetne olyan gazdaságilag szükséges, ám politikailag kényelmetlen döntések meghozatalához, amelyekkel már a 2027-es költségvetésben megkezdődhetne a piactorzító elemek leépítése.
A portál elsőként az árrésstop eltörlését sürgeti. Értékelése szerint az intézkedés eleve elhibázott volt, mert a kereskedők a kieső bevételeiket más termékcsoportokra terítették szét. A G7 a jegybank számításaira hivatkozva azt írja, hogy az árrésstop kivezetése nem feltétlenül okozna inflációt, mivel a mesterségesen alacsonyan tartott árú termékek drágulását más termékek árcsökkenése ellensúlyozhatná – írja a Pénzcentrum.
A portál hasonlóan indokoltnak tartja a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó megszüntetését is. A G7 szerint a 27 százalékos áfakulcs mellett ez az adó is hozzájárul a hazai élelmiszerek magas árához, és emiatt a fogyasztók számára sok esetben vonzóbb lehet a környező országok webshopjaiból rendelni.
A G7 szerint a különadó eltörlése csökkenthetné az árakat és növelhetné a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét. A portál érvelése szerint a nagyobb fogyasztás és az ebből származó áfabevételek a költségvetési kiesés jelentős részét is ellensúlyozhatnák.
Az Otthon Startot is felülvizsgálnák
A G7 az Otthon Start Programot is felülvizsgálná. A portál szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatás elsősorban a tehetősebb rétegek lakáshoz jutását segítette, miközben az ingatlanpiacon jelentős áremelkedést okozott. A G7 értékelése szerint ez éppen a rászorulókat hozhatta nehezebb helyzetbe.
A portál szerint a jelenlegi, csökkenő kamatkörnyezetben érdemes lenne a programot kivezetni vagy célzottabbá tenni, hogy elsősorban azok kapjanak segítséget, akik valóban rászorulnak.
A G7 emellett indokolatlannak és versenyellenesnek tartja a telekommunikációs cégek díjainak, valamint a jövedéki termékek árának automatikus, inflációkövető emelését is. A portál szerint ezeket az emeléseket a szolgáltatások minőségének javulása sem indokolja.
A 120 ezres nyugdíjminimum is kérdéseket vet fel
A G7 szerint a piac normalizálása helyett az új vezetés újabb jóléti intézkedéseket vezetett be. A portál elismeri, hogy a gyógyszerek és a tűzifa áfájának csökkentése, valamint az iskolakezdési támogatás társadalmilag érthető és fontos lépés lehet.
A nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelését azonban már igazságossági szempontból is vitatja a cikk. A G7 szerint aki eddig ennél lényegesen kevesebb ellátást kapott, az aktív éveiben jellemzően nem fizetett be elegendő járulékot a rendszerbe, ezért az elmaradt befizetések utólagos állami kompenzációja a portál értékelése szerint rossz ösztönzőt jelenthet.
A gazdasági portál a cikkben úgy fogalmazott: „A rendszerváltásnak a gazdaságban is meg kell történnie. A kormánynak most, a 2030-as választásoktól még távol, a népszerűsége csúcsán kellene meglépnie a piacot torzító korlátok lebontását.”
A G7 szerint az euróbevezetés előszobáját jelentő ERM–2 rendszerhez közeledve az államnak csak ott kellene beavatkoznia a gazdaságba, ahol ez feltétlenül szükséges. A portál álláspontja szerint a túlzott állami gondoskodás helyett a társadalmat az öngondoskodásra, a gazdaságot pedig a szabad és tiszta piaci versenyre kellene felkészíteni.
