Egyre nehezebb helyzetbe kerül a magyar vendéglátás. Bár az energia-, munkaerő- és alapanyagköltségek már sok esetben megközelítik a nyugat-európai szintet, az éttermek bevételei nem tudnak lépést tartani ezzel. A szakma szereplői szerint a helyzet odáig fajult, hogy több beszállító már külföldi piacokon keresi a növekedés lehetőségét.
Az Euronews által ismertetett adatok szerint 2021 és 2024 között 6 százalékkal csökkent a magyarországi vendéglátóhelyek száma, miközben az Európai Unió legtöbb tagállamában növekedést mértek. Hosszabb távon még látványosabb a visszaesés: tíz év alatt közel ötödével, 18,5 százalékkal lett kevesebb vendéglátóegység az országban.
A kedvezőtlen tendencia annak ellenére alakult ki, hogy a magyar turizmus 2025-ben erős évet zárt. A vendéglátóipar azonban ebből nem tudott olyan mértékben profitálni, mint amire sokan számítottak – írja az AgroInform.
Drágább lett Budapest a külföldieknek
A szektor helyzetét tovább nehezítette, hogy 2026-ban a forint erősödése miatt Budapest érezhetően drágább lett a külföldi turisták számára. Az euróval érkezőknek a fővárosi szolgáltatások 12-14 százalékkal kerültek többe, mint korábban.
Az augusztusi adatok szerint ráadásul 14 százalékkal kevesebb külföldi turista érkezett Magyarországra, mint egy évvel korábban. Ez különösen azokat az éttermeket érintheti érzékenyen, amelyek jelentős részben a nemzetközi vendégkörre építették üzleti modelljüket.
Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group alapítója szerint ma már több költségelem is megközelíti az európai árszintet. Egyes dél-európai régiókban már olcsóbb vendéglátóipari munkaerőt találni, mint Magyarországon, miközben az alapanyagárak közötti különbségek is jelentősen csökkentek.
A bevételi oldalon azonban továbbra is jelentős a lemaradás. Míg Ausztriában hasonló számú vendéglátóhely működik, az ágazat teljes árbevétele nagyjából kétszerese a magyarnak.
Ritka luxus lett az étterembe járás
A szakértők szerint a probléma egyik gyökere a hazai vásárlóerőben keresendő. A vendéglátás stabil működéséhez erős, rendszeresen fogyasztó középrétegre lenne szükség, ám sok magyar háztartás számára az éttermi étkezés ma már inkább alkalmi programnak számít.
Ez a helyzet nemcsak az éttermeket érinti, hanem a beszállítókat is. Frittmann János borász szerint a HoReCa-szektor a járvány óta nem tudott igazán talpra állni, ezért a nagyobb pincészetek egyre inkább a kiskereskedelem és az export felé fordulnak.
A vendéglátáson belül a street food szegmens rugalmasabban reagál a változásokra, ezért sok esetben kedvezőbb helyzetben van, mint a hagyományos éttermek. Több szakmai javaslat is született arra, hogyan lehetne a magyar gasztronómiai kínálatot erősíteni, például minősítési rendszerekkel vagy a turistákra építő utcai vendéglátás szabályozásával.
A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy tartós javulás csak akkor várható, ha a lakosság vásárlóereje és a vendéglátás bevételi lehetőségei is növekednek. Addig a magyar éttermeknek továbbra is európai költségekkel és jóval szerényebb bevételekkel kell megküzdeniük.
