Hatalmas csontokat, fogakat és lábnyomokat hagytak maguk után, így a kutatók sokat tudnak arról, hogyan néztek ki, miképp mozogtak és mit ettek. A szaporodásuk részletei azonban ma is rejtélyesek: a csontok évmilliókig fennmaradhatnak, ellentétben a lágy szövetekkel.
Egy ritka leletben a dinó-kloáka is megmaradt
Egy 120 millió éves, labrador méretű Psittacosaurus-leletnél a kloáka külső része is fennmaradt. Ez a testnyílás sok állatnál nem csak a salakanyagok ürítését, de a szaporodást is szolgálta.
„Ez az egyetlen fosszília, amelyben fennmaradt a kloáka” – magyarázta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem paleontológusa a Spektrum tudományos magazinnak.
A rekonstrukció a testtáj feltűnő pigmentációját is megmutatta, amely szerepet játszhatott a párkeresésben.
„Ennek egészen biztosan köze van a párzáshoz és a szexhez” – állítja Jakob Vinther. A kutatók az apokrin verejtékmirigyek (illatmirigyek) jelenlétét is lehetségesnek tartják.
A megkövesedett nyomok arra is utalhatnak, hogyan udvaroltak egymásnak a dinoszauruszok. Több lelőhelyen kaparásnyomokat találtak, amelyek nászrituálék maradványai lehetnek. Hasonló viselkedés a mai madaraknál is megfigyelhető, a dinoszauruszok legközelebbi ma élő rokonainál.
A farokcsigolyák is őrizhetik a dinószex nyomait
Egy hadroszauruszokról szóló tanulmányban nemzetközi kutatócsoport mintegy 550 sérült tövisnyúlványt vizsgált meg a farokcsigolyákon. Számítógépes modellek szerint a sérüléseket leginkább felülről, ferdén érkező nyomás okozhatta. A gyógyult töréseket főként kifejlett állatoknál találták.
„Miután megkaptuk az eredményeket, minden lehetséges forgatókönyvet számításba vettünk” – mondta Simone Conti, a tanulmány egyik társszerzője.
Ha a feltételezés helyes, a sérülések a nőstény hadroszauruszok felismerésében is segíthetnek. A dinoszauruszfosszíliák nemét ugyanis csak ritka esetekben lehet meghatározni. Az őshüllők hatalmas nyomokat hagytak a Földön, szerelmi életük azonban mindmáig az egyik legnagyobb titkuk.
(via)
