Újabb ismert művészek, közéleti szereplők és sportolók nevei kerültek elő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Nyitott Akták adatbázisából. A november 4-én megnyitott nyilvántartásban többek között egykori sztárszínészek, rendezők, zeneszerzők, diplomaták és olimpiai bajnokok adatai is szerepelnek. A nevek mellett feltüntetett fedőnevek és kódok ugyanakkor önmagukban nem feltétlenül bizonyítják, hogy az érintettek ténylegesen jelentettek volna az állambiztonságnak.
Márkus László, a Madách Színház társulati tagja „Szabó Mihály” fedőnéven szerepel a nyilvántartásban. A belső elhárítás 1958-ban szervezte be.
Szikora János Jászai Mari-díjas rendezőt a 6-os kartonja alapján 1987-ben szervezték be. A kapcsolat megszakítását 1989 júniusában kérte, a nyilvántartásban pedig „Károly” fedőnéven, titkosított kizárt hálózati személyként szerepel.
Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész kartonján a „Sas Róbert” fedőnév olvasható. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára Kolozsváron született.
Simonyi András volt nagykövet „Mészáros” fedőnéven került be az aktákba. A nyilvántartás szerint 1975-ben szervezhették be, és 1984-ig volt hálózati személy. Ezt követően az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott politikai munkatársként, majd 1995 és 2007 között a NATO-nál, illetve Washingtonban tevékenykedett nagykövetként.
Medveczky Ilona „Kleopátra” fedőnéven szerepel
A nyilvánosságra hozott adatok között Medveczky Ilona táncművész neve is megtalálható. A magyar revü egykori sztárját „Kleopátra” fedőnéven tartották nyilván egy mágnesszalagos bejegyzésben.
A neve mellett a 07-es és a 17-es foglalkoztatási kód szerepel. Mindkettő a kizárt hálózati személyekhez kapcsolódik, a 17-es pedig arra utal, hogy az érintetthez tartozó operatív iratokat később megsemmisítették.
Medveczky Ilona a magyar revü és szórakoztatóipar egyik legismertebb alakja, aki évtizedeken át meghatározó előadó volt. A szocializmus idején is jelentős népszerűségre tett szert látványos fellépéseivel és revüprodukcióival.
Az állambiztonság számára a művészvilág fontos megfigyelési területnek számított. A színházak, szórakozóhelyek és külföldön is fellépő előadók kapcsolatrendszere különösen érdekelhette a szerveket. A nyilvántartási kódok azonban Medveczky esetében sem bizonyítják, hogy ténylegesen együttműködött volna a hatóságokkal vagy jelentéseket készített volna.
A 07-es kód a kapcsolat megszüntetésére, a 17-es pedig az operatív iratok megsemmisítésére utal. A fennmaradt adatokból ezért nem állapítható meg, milyen körülmények között került a művésznő az állambiztonság látókörébe, és folytatott-e érdemi együttműködést.
Hullanak a nevek
B. Tóth László neve is megtalálható a nyilvánosságra került dokumentumok között, a 6-os kartonja is. A BM III/III-as osztálya által 1981-ben kiállított iraton a beszervezés alapjaként a „hazafias” megjelölés szerepel, fedőneveként pedig a „Göndör” kifejezést tüntették fel.
A hivatalos állambiztonsági szóhasználat szerint a „hazafias alapon” történő beszervezés azt jelentette volna, hogy az érintett önként, meggyőződésből, bármiféle kényszer, nyomásgyakorlás vagy zsarolás nélkül vállalta az együttműködést. Az állambiztonsági tiszteknek azonban kifejezetten érdekükben állt, hogy a saját munkájukat és eredményességüket a feletteseik előtt minél kedvezőbb színben tüntessék fel. Ezért rendszeresen előfordult, hogy a különféle fenyegetésekkel, nyomásgyakorlással vagy zsarolással együttműködésre kényszerített személyek beszervezését is önkéntes alapon történőként dokumentálták.
Surányi György volt jegybankelnök az adatbázisból származó mágnesszalagos nyilvántartási bejegyzésben „Otto” fedőnévvel szerepel. Az adatsorban a 04-es, vagyis a „foglalkoztatott hálózati személy” kódot tüntették fel, a nyilvántartó szervként pedig a BM III/II-es, kémelhárítással foglalkozó csoportfőnökségének egyik alosztályát jelölték meg.
A bejegyzésben szereplő születési hely és az édesanya neve is megegyezik a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének adataival. Az UNICEF Magyar Bizottságának hivatalos alapító okirata ugyanis megerősíti, hogy Surányi György Budapesten született, édesanyját pedig Szende Zsuzsannának hívják.
A nyilvántartási bejegyzés ugyanakkor önmagában nem bizonyítja a tényleges jelentéstételt vagy a tudatos együttműködést. Ennek tisztázásához további levéltári dokumentumokra lenne szükség.
Suchman Tamás, az MSZP egyik alapítója, a Horn-kormány ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere is felbukkant a 6-os kartonok között, bár tény, hogy elírták a nevét, és Schuman Tamás néven szerepel, viszont a születési hely és idő stimmel. Az ő neve mellett a III/II-es osztály szerepel, a fedőneve pedig „Simon Arnold” volt.
Járai Zsigmond neve is szerepel a szocialista állambiztonsági hálózat nyilvántartásában. Az egykori pénzügyminiszter, bankvezér, a rendszerváltás utáni, függetlenné vált Magyar Nemzeti Bank harmadik elnökének nevére rákeresve egy mágnesszalagot dob ki az adatbázis. A dokumentum adatai szerint fedőneve „Bihari” volt, amely nagy valószínűséggel születési helyére, Biharkeresztesre utalhat. Minősítését, foglalkoztatását 04-es kóddal jelölték, amely azt jelzi, hogy foglalkoztatott hálózati személyként tartották nyilván. Mágnesszalagján nyilvántartó szervként a BM III/II-8-B alosztályvezetés van feltüntetve. Ez a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökségéhez tartozott, amely a kémelhárításért volt felelős.
Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszterének neve is szerepel a Nyitott Aktákban az egyik 6-os kartonon, amely szerint a közgazdászt Doki fedőnévvel szervezték be 1977-ben. A nehezen olvasható dokumentum szerint a III/II-2-a osztályhoz tartozott, amely a külföldi hírszerzők felderítéséért és elhárításáért felelt.
Figyelem:
Ha valakiről nem találunk semmit, még beszervezhették, ám akiről igen, lehet, nem is jelentett
Van olyan közismert ember, aki biztosan ügynök volt, még sincs meg a kartonja.
Több tízezer irat válik hozzáférhetővé
November 4-től bárki ingyenesen, regisztráció nélkül kereshet az egykori állambiztonság iratai között. Első körben mintegy 25 ezer 6-os karton és több tízezer nyilvántartási bejegyzés vált hozzáférhetővé. A tervek szerint jövő februárig több mint kilencezer beszervezési dossziét is közzétesznek.
Az iratok értelmezésénél fontos különbséget tenni a nyilvántartásba vétel, a beszervezés és a bizonyítható jelentéstevékenység között. Egy név vagy fedőnév felbukkanása önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett ügynökként működött.
(via)
