Halálhírét csütörtökön közölte az intézmény a Facebook-oldalán.
Karsay Orsolya 1968-ban eredetileg néhány hétre érkezett az OSZK kézirattárába, végül kisebb megszakítással 38 évet töltött az intézményben. Klasszika-filológusként végzett, majd bizánci tanulmányokból szerzett tudományos fokozatot. Elsősorban modern irodalmi hagyatékok feldolgozásával foglalkozott.
1985-ben nevezték ki a kézirattár élére. Kiemelt figyelmet fordított az emigrációba kényszerült magyar szerzők hagyatékainak megmentésére, valamint olyan dokumentumok gyűjtésére, amelyek jelentőségét csak később ismerték fel.
A könyvtári kiállítások jelentőségét korán felismerte. Irányításával 1990 és 2002 között négy nagyszabású tárlat valósult meg, köztük a 2002-es Uralkodók és corvinák című kiállítás.
A corvina-kutatás szemléletét is megújította: a történeti könyvgyűjtemény rekonstrukciója mellett a fennmaradt emlékek értelmezésére helyezte a hangsúlyt.
Az OSZK megemlékezése szerint Karsay Orsolya az ideák embere s őrzője volt, akinek munkásságát a nemzeti könyvtár mint a magyar kultúra gazdag és folyamatosan gyarapodó örökségének őrzője iránti elkötelezettség határozta meg.
