November 7-én a 24 éves Michał Oksiński autóval hajtott Krakkó történelmi főterére, majd tüzet nyitott a járókelőkre. Hat embert megölt, tizenötöt megsebesített, köztük két rendőrt. A támadó két nappal később a kórházban meghalt.
A tragédiának azonban volt egy másik, különösen megrázó szála is: a merénylet napján Ostrowiec Świętokrzyskiben megtalálták a férfi szüleinek és testvérének holttestét. Mindhárman lőtt sérülések következtében haltak meg. A hatóságok azt vizsgálják, hogy a családtagok meggyilkolásáért is a merénylő felelős-e.
A polgármester nem akar temetést fizetni a gyilkosnak
Łukasz Gibała, Krakkó polgármestere hétfőn bejelentette: ha a hozzátartozók nem jelentkeznek a holttestért, azt szeretné, hogy a város ne szervezzen temetést a merénylőnek.
Ehelyett a krakkói Jagelló Egyetem orvosi karának, a Collegium Medicumnak ajánlaná fel a testet oktatási és kutatási célokra.
A Polsat News beszámolója szerint azonban a tervnek komoly jogi akadályai vannak.
A kormány figyelmeztetett: a törvényt be kell tartani
Adam Szłapka lengyel kormányszóvivő kedden a Polsat News műsorában reagált a polgármester elképzelésére.
Elismerte, hogy az ilyen esetekre vonatkozó szabályozás akár módosításra is szorulhat, ugyanakkor hangsúlyozta: a temetésről és a holttest sorsáról szóló döntéseknek törvényes keretek között kell megszületniük.
A szabályokat a közfelháborodás vagy egy politikai vezető szándéka sem írhatja felül.
Az egyetem még csak megkeresést sem kapott
Az Interia utánajárt a jogi háttérnek, és kiderítette: a polgármester önmagában nem dönthet a holttest tudományos célú átadásáról.
A lengyel szabályozás lehetővé teszi a testek átadását orvosi egyetemeknek, de meghatározott feltételekkel. Ilyen lehet a halál előtt tett írásos rendelkezés, vagy az egyetem megfelelően indokolt kérelme olyan holttest átvételére, amelynek temetéséről senki sem gondoskodik.
Oksiński esetében nem ismert ilyen előzetes nyilatkozat. Ráadásul a Jagelló Egyetem a polgármester sajtótájékoztatójáról értesült az elképzelésről.
A Radio ESKA-nak nyilatkozó egyetemi szóvivő megerősítette, hogy hivatalos megkeresés még nem érkezett hozzájuk.
További akadály lehet, hogy az egyetem saját testadományozási programja bizonyos esetekben kizárja a korábban felboncolt holttestek átvételét. A merénylő testén pedig már elvégezték a boncolást.
Végül mégis Krakkónak kell eltemetnie?
Ha a hozzátartozók nem gondoskodnak a temetésről, és az egyetem sem veszi át a holttestet, a lengyel jog szerint a temetés megszervezése az illetékes önkormányzatra hárulhat.
Vagyis éppen arra a városra, ahol a férfi hat embert megölt.
A végleges döntés még nem született meg. A krakkói tragédia ezzel egy szokatlan jogi és erkölcsi kérdést is felvetett: mi történjen annak az embernek a holttestével, akit a tettei miatt egy egész város elutasít, de akinek a halála után is be kell tartani a jogszabályokat?



