2026. November 20.   |   Jolán napja

Hirdetés

Öt szülői hiba, amit a gyerekek utálnak, de felnőttként is fáj

Illusztráció / Fotó: Szerkesztőség
Illusztráció / Fotó: Szerkesztőség
Egy rosszul sikerült mondat, egy elmaradt ölelés vagy egy bocsánatkérés, amely sosem hangzott el. A szülők talán már nem is emlékeznek ezekre a pillanatokra, gyerekeik azonban évtizedekkel később is őrizhetik a fájó emlékeket. Öt visszatérő szülői magatartás különösen mély nyomot hagyha

Hirdetés

1. Amikor a szeretetet ki kell érdemelni

Ötös lett a dolgozat? Miért nem lettél osztályelső? Megnyerted a versenyt? Miért nem döntöttél rekordot?

A gyerek egy idő után azt tanulhatja meg, hogy csak akkor értékes, ha teljesít. A feltételekhez kötött elismerés pedig felnőttkorában is elkísérheti: hiába sikeres, sosem érzi magát elég jónak.

2. Amikor kinevetik vagy semmibe veszik az érzéseit

„Ne hisztizz!” „Ezért igazán nem kell sírni!”

A felnőttnek apróságnak tűnhet egy elveszített játék vagy egy baráti veszekedés. A gyereknek viszont abban a pillanatban az egész világot jelentheti.

Ha az érzéseit rendszeresen elutasítják, később nehezebben beszélhet arról, ami bántja.

3. Amikor mindent megkap, csak figyelmet nem

Tele a hűtő, megvan a születésnapi ajándék, minden nyáron nyaral a család. Látszólag semmi sem hiányzik.

Csakhogy a gyereknek nemcsak tárgyakra, hanem figyelemre is szüksége van. Arra, hogy valaki meghallgassa, amikor fél, csalódott vagy szomorú.

Ahogy a Heute pszichológiai összeállítása is hangsúlyozza, az anyagi gondoskodás nem helyettesíti az érzelmi közelséget.

4. Amikor sosem dönthet önállóan

A szülő választ barátot, iskolát, pályát, később talán még párt is a gyerekének.

Sokszor féltésből teszi. Csakhogy aki nem próbálhatja ki magát, nem hibázhat, és nem tanulhat a saját döntéseiből, felnőttként is bizonytalan lehet.

A túlzott ellenőrzés és a későbbi alacsonyabb élettel való elégedettség között kutatások is találtak összefüggést.

5. Amikor a szülő soha nem kér bocsánatot

Talán ez a legegyszerűbben helyrehozható hiba – mégis sok családban ez a legnehezebb.

Egy igazságtalan büntetés, egy megalázó megjegyzés vagy egy dühös kirohanás után néha elég lenne ennyi: „Ne haragudj, tévedtem.”

A bocsánatkérés nem rombolja a szülő tekintélyét. Ellenkezőleg: megmutatja, hogy a felnőttek is felelősséget vállalnak a hibáikért.

A jó szülő nem attól jó, hogy soha nem hibázik. Hanem attól is, hogy észreveszi, ha fájdalmat okozott, és képes helyrehozni, amit lehet.

Egy-egy rossz mondat önmagában természetesen nem pecsételi meg a gyerek jövőjét. Sokkal inkább az számít, hogy a bántó helyzetek rendszeresen ismétlődnek-e, és jut-e hely a családban a megértésnek, a változásnak és a megbocsátásna

Ez is érdekelheti – Pepita Magazinpepitamagazin.com →
Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés