Szédülés, hányinger és keringési problémák: egyesek ezeket a tüneteket tapasztalják, amikor „visszafelé” utaznak a tömegközlekedési eszközökön. Amikor a tengeribetegséghez hasonlító testi panaszok eluralkodnak, az utazás egyenesen kínszenvedéssé válik.
De vajon mi áll ennek a hátterében?
Az utazási betegség ártalmatlan, ám annál kellemetlenebb. Tomas Jelinek, a berlini orvosigazgató a Fitbook-nak elmagyarázta, hogy mi köze van a vonaton való utazás közbeni hányingerhez az ember agyának, valamint hogyan előzhetik meg az utazók a gyomor süllyedő érzését.
„Ez egy utazási vagy mozgásbetegség, amit szaknyelven kinetózisnak is neveznek. A kinetózis szakkifejezés a görög mozgás szóból (kinein) származik. Ez azért van, mert a mozgó autóban, hajóban vagy repülőgépben a levegő mozgása, ingere váltja ki az emberekben az utazási betegséget” – magyarázta Jelinek.
Az agy különböző információkat kap a test térbeli helyzetéről. Az ember agyában különböző központok találhatók, amelyek a test helyzetével foglalkoznak. Egyrészt ott vannak a szemek, az egyensúlyszervek és az úgynevezett proprioceptorok, amelyek az egész testben eloszlanak, és a mozgásunk tudattalan érzékeléséért felelősek.
Normális esetben, amikor sétálunk, ezek az információk szinkronizálódnak. Amikor azonban passzívan utazunk egy modern közlekedési eszközön vagy akár egy hajón, a mozdulatlan ülés miatt a mozgásunk eltér a testtartásnak megfelelő mozgástól. Ez összezavarja az agy különböző területeit, amelyeknek fel kell dolgozniuk az információkat.
De mégis miért lesz hányingerünk?
„Az érintett agyi központokhoz nagyon közel van a hányásközpont. Ezért ezeknek a központoknak a túlstimulálása hányingert, hányást vagy más tüneteket, például szédülést vagy fejfájást okozhat. Ez azt jelenti, hogy olyan információs konfliktus áll fenn, amelyet az agy abban a pillanatban nem tud feloldani” – fejtette ki az orvos.
Egyes embereknél ez a reakció erősebb, különösen gyermekeknél. Ez azért van, mert az ő agyuk még nem alkalmazkodott teljesen a környezethez. És ezt még megterheli, ha menetiránynak háttal utazunk. érzékelőink összezavarodnak.
Megoldás a rosszullétek elkerülésére.
„Messze az a legjobb, ha úgy ülünk, hogy előre nézünk. És nézzünk ki az ablakon, hogy a szemnek legyen elképzelése a mozgásról, ez szintén segíthet. Az utazási betegség tüneteinek enyhítésére gyógyszereket is lehet szedni” – javasolta az orvos.